Király Lajos dr.

Nyelvész, főiskolai tanár

Király Lajos 1936. szept. 27-én született Göllében, de féléves korától Büssüben nevelkedett, ezt a falut tekinti szülőhelyének. A kaposvári középfokú tanítóképző elvégzése után az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar–történelem szakon szerzett középiskolai tanári diplomát 1959-ben. Kaposváron a Táncsics Mihály Gimnázium tanáraként és kollégiumi nevelőként kezdett dolgozni, majd 1964–1968 között a Pécsi Tanárképző Főiskolán volt tanársegéd. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1968-ban doktorált magyar nyelvészetből. 1968–1972 között tudományos munkatárs a Somogy Megyei Könyvtárban, itt legfontosabb munkája a Somogy megye földrajzi nevei c. kötet anyagának közzététele, szerkesztése. (Megjelent az Akadémiai Kiadónál 1974-ben.) 1972-től nyugdíjba vonulásáig (1996) a Kaposvári Tanítóképző Főiskola tanára. Munkahelye 1999-ben Életműdíjban részesítette.

Tudományos, pedagógiai és közéleti munkássága központjában a magyar kulturális örökség védelme, a hagyományápolás szolgálata állt. Ennek érdekében alapította meg 1970-ben a Somogyi Honismereti Híradó c. folyóiratot, amely ma is a legfontosabb somogyi helyismereti periodika. Kaposvár 1973. évi jubileumára tanulmánykötetet szerkesztett, ebben jelentette meg Kaposvár utcaneveiről szóló névtani tanulmányát

Király Lajost a szűkebb pátriáján kívül a szakma országosan ismert nevű nyelvjáráskutatónak és néprajzosnak tekinti. A nyelvjárási és névtani ismereteket immár 20 éve az ő tankönyvi megfogalmazásában tanítják az ország tanítóképzőiben (A magyar nyelv könyve. Szerk. A. Jászó Anna). Nyelvjáráskutatói és névtani tanulmányait a Kaposi Kiskönyvtár 24. kötetében gyűjtötte össze (Nyelvjárási és névtani vizsgálatok Somogyban. Kaposvár, 2003.), itt olvasható – egyedülálló példaként – Kaposvár nyelvéről írott munkája. A Kaposi Kiskönyvtárnak kezdettől fogva olvasószerkesztője, és hasonló feladatot vállalt több Kaposvárról szóló, az önkormányzat kiadásában megjelenő mű készítésekor.

A következő somogyi és kaposvári témájú könyveit említhetjük meg: Nyelvjárási jelenséghatárok a Dél-Dunántúlon, Somogyi hiedelemvilág, Vőfélyversek a somogyi lakodalomban, A kalendáriumi jeles napok népszokásai és hiedelmei Somogyban, „Híres betyár vagyok…” A betyár alakja a somogyi népköltészetben, Somogyi népszokások I., Névtani és nyelvjárási vizsgálatok Somogyban stb.

A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadásában 2005-ben jelent meg fő műve, a Somogy–zalai nyelvatlasz, amely 99 somogyi és zalai község nyelvjárásának újszerű, szemléletes bemutatása.

2011 végén jelent meg a feleségével, Péter Máriával közös munkája „Kaposvári városházra rásütött a fényes nap…” Kétszáz somogyi katonadal c. könyve, amely többek között az agykori „rosseb bakák” életét és dalait tartalmazza.

Hosszú ideig a Somogy Megyei Honismereti Egyesület elnöke volt, 1996-ban ezért a munkájáért Somogy Közművelődési Díjával jutalmazták.

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán dolgozó nyelvészekkel tudományos és munkakapcsolatot ápol, konferenciákon vesz részt.

Folyamatosan dolgozik a Somogy megyei helynevek elemzésén, a földrajzi nevek névtani vallomásáról a Somogyi Honismeret hasábjain számos tanulmányát olvashatjuk.