Kovács Emőke: Kulipintyó

Van Balatonföldváron egy kis épület, kedves névvel: Kulipintyó. Mesebelinek hangzik, pedig valós. Ez volt a földvári fürdőtelepet gründoló kőröshegyi Széchenyiek egykori nyaralója. Ugyanis Balatonföldvár és a Széchenyi család története szorosan összekapcsolódik.

Leghíresebb leszármazottjuk a világutazó vadász-író, Széchenyi Zsigmond, aki  visszaemlékezéseiben többször szól a földvári gyökerekről:
„Széchenyi Emilé volt az »Éliette«. Géza nevű félszemű nagybátyámé lett a »Bölömbika«, mienk pedig a »Kulipintyó«. Lili pedig a Földvár villát építtette.” A Kulipintyó Széchenyi Viktor, Zsigmond apjának villája volt, ahol Zsiga gyermekéveit töltötte.

A hangulatos épületet Balaton­földvár visszakapta és saját kezelésbe vette. A Balaton királynője – Földvári hangulatok című helytörténeti kiállítás a felújított Kulipintyóban nagyon tartalmas. A korabeli fotográfiák, dokumentumok és filmanyagok a fürdőtelep megszületését, két háború közti virágkorát, pezsgő, színes világát mutatják be, de elvezetnek egészen a 21. századig.

Balatonföldvár a 20. század elejétől kitörölhetetlenül beírta magát a Balaton és az ország  történetébe, színész- és íróóriások kedvelt üdülőhelye lett. Spur István uradalmi mérnök és Schilhán József uradalmi kertész európai szintű fürdőhelyet álmodott meg és hozott itt létre. A korabeli fotók megidézik a földvári kikötőépítés heroikus küzdelmekkel zajló állomásait: az építőanyagokat sárban húzó lovak és az építőmunkások képe megkapó. A következő képkockán már szépen öltözött arisztokrata közönség integet a csodás kikötőből. Földváron lett villája Rákosi Jenő írónak és Rákosi Szidinek, az ünnepelt színésznőnek. A Tulipános villában – a később tragikus sorsú – nagy színművésznő, Bajor Gizi töltötte a nyarakat 1930-tól 1951-ig.

Szabó Lőrinc nem egy versét írta Földváron és Földvárról, és innen küldte leveleit feleségének és szeretőjének, párhuzamosan, egy időben, egy keltezéssel, miközben hol a Zrínyi-szállóban, hol a Démusz-panzióban, majd a Durcy-villában pihent. Az Eliette villa elsősorban Németh László író miatt lett híres. De többször vendégeskedett itt Illyés Gyula és Karády Katalin is. Korányi Frigyes, Kandó Kálmán, Ránki György, a sor még folytatható, sok híresség nyaralt, pihent a két háború közti időszakban Földváron.

Vitorlások, tenisz, kertmozi, kaszinó, platánokkal beültetett parti sétány, szállók, éttermek, fövenyfürdő, kabanák várták az ide érkezőket. Az 1935-ben bemutatott Címzett ismeretlen című mozifilm már Földváron játszódik: Pali, a gazdag aranyifjú első látásra beleszeret a balatonföldvári postáskisasszonyba, akit Vaszary Piri alakít. A második világháború és az azt követő egypárti hatalmi rendszer, mint oly sok mindent, darabokra szaggatta a települések arculatát, s azok múltját, hagyományait.

Kettős képet nyújt az egykor arisztokrata miliőjű Földvár a Kádár-korszakban. Államosítás, SZOT-üdülők, kemping… A rendszerváltás után a település lassan, de biztosan talpra állt: várossá vált, dinamikusan fejlődik. Ma újból megkaphatná a Balaton királynője címet. Balatonföldvár ugyanis a múltbéli hagyományaira nagyban épít, ennek egyik eleme a Kulipintyóban megnyílt tárlat is, ahol érdekes filmkockák peregnek: a Korbuly család filmjét láthatjuk – a korabeli filmhíradók, bejátszások mellett –, akiknek a két háború között villájuk volt Földváron. A nyaralót egykoron Korbuly Károly, a Weiss Manfréd-gyár vezérigazgatója vásárolta három gyermekének. A mozgóképeken feltűnik a Balaton, a családtagok, a fürdőző gyerekek, kedves békebeli képsorok. A villát 1945 után elvette az állam a családtól. De visszatértek, és újból nyaraltak a ma már panzióként működő egykori épületben. Sajátosan magyar, 20. századi történet, amely átnyúlik a 21. századba… Erről is szól ez a földvári állandó kiállítás.

Végigsétálni a villákkal övezett Petőfi Sándor utcán, megtekinteni a Kulipintyót, leballagni a Kelta sétányig a sárguló levelek közt lélekmelegítő program, nem csak földváriaknak.

Szerző: Kovács Emőke

Megjelent: Magyar Hírlap, 2013. október