Bertalan Béla

Könyvtáros, helytörténetkutató

 

Helytörténet a város dolgozószobájában

 

– A tabi helytörténet nagy alakjának, Bolevácz Józsefnek, a volt könyvtárigazgatónak örökségét vette át Bertalan Béla. A város dolgozószobájában ülve nemcsak az előd munkájának folytatását, hanem újabb ötletek megvalósítását is célul tűzte is. Számos tudományos igényű publikáció és az egyre ismertebb Tabi Kilátó sikertörténete őt igazolta.

- Könyvtárigazgatóként elődje jelentős örökségét vette át. Milyen út vezetett idáig? Mit gondol erről az örökségről?

- Intézményvezető elődömnek, Bolevácz Józsefnek, a tabi Városi Könyvtár volt igazgatójának és köztiszteletben álló, elismert helytörténészének öröksége két okból is példaadó. Szívós következetességgel építette az intézmény helytörténetei gyűjteményét (dokumentum- és fotótárát); s szellemi öröksége az az elkötelezettség, hivatástudat és jó értelemben vett megszállottság, amely nélkül, úgy gondolom, nem is nagyon végezhető a honismereti-helytörténeti munka. Ez a kettős örökség kötelez. Folyamatosan meg kell felelni annak a mércének, amelyet ő állított fel, de szerencsére ez nem terhet jelent, hanem folyamatos biztatást a következetes és felelősségteljes munkára. Szerencsésnek tartom magam, mert lehetőségem volt együtt dolgozni és gondolkodni vele mintegy másfél évtizedig. Sokszor úgy érzem, ma is itt van velem. Talán ez az ő legnagyszerűbb hagyatéka.

- Hogyan függ össze egy település életében a könyvtár és a honismeret?

- A könyvtár nemcsak kölcsönzőhely, hanem a város dolgozószobája is. Véleményem szerint ez az az intézmény, amelynek folyamatosan vállalnia kell a helytörténeti, honismereti tevékenységet. Nemcsak gyűjtenie, feltárnia és az olvasók rendelkezésére bocsátania kell a dokumentumokat, hanem kutató- és alkotómunkával létre is kell hoznia az értékeket. Lehetőségei szerint meg kell teremtenie a publikációs lehetőséget, hogy az aprólékos és időigényes kutatómunka eredménye közkincsé váljék, s a jövendő nemzedékek számára is hozzáférhető legyen. Fontosnak tartom, hogy a tevékenység ne maradjon a könyvtár „belügye". Intézményi kapcsolatok, iskolákkal, művelődési házakkal való kapcsolattartás, együttdolgozás által eszköze legyen mindenekelőtt az ifjúság egészséges lokálpatriotizmusa kialakításának.

- Nevéhez fűződik a helyi honismereti írásokat közlő Tabi Kilátó kiadása. Honnan jött az ötlet, s milyen a fogadtatás?

- Az 1980-as évek közepén országosan is divatba jött a közérdekű kalendáriumok kiadása. Ekkor indult a Tabi Kilátó, amely kétévenként jelenik meg, s napjainkban a tizedik kötet szerkesztésén dolgozom. Kezdettől célunk volt a helytörténet gondozása, publikálása, középpontba helyezése. A több, mint kétezer oldalnyi publikáció alapvető helytörténeti forrásgyűjteménnyé tette a sorozatot, s ma már a „ Helytörténeti olvasókönyv " alcímet viseli. Örülök, hogy országosan ismert személyiségek is írnak bele, vállalják a kötetet. Egyre több könyv forrásjegyzékében találjuk a Tabi Kilátóra való hivatkozást. Tabon és térségében sokan gyűjtik a sorozatot, s kölcsönzik is a kiadványt.

- A térség számos helytörténeti gyűjtőmunkájának kiadásában vállalt tevékeny szerepet. Melyek voltak ezek, s miben állt a jelentőségük?

- A már jelzett kiadványunk kezdettől felvállalta a Koppány völgye térség helytörténeti-honismereti dolgozatainak publikálását, s teszi ezt a jövőben is. Ezért kerülhettek köteteinkbe a térség településein született dolgozatok, amelyek összefoglaló munkák, vagy egy-egy részterület kutatási eredményei. Csak a példa kedvéért néhány dolgozatcím: Tengőd község rövid története ; Kisközösségek Tab környékén; A legismertebb somogyi pálos kolostor (Andocs) ; Történetek Törökkoppány múltjából ; Tab és környékének ősi gyökerei ; Kapoly történeti adatai 1460-1800-ig. Forrásközlés. A Tabi Kilátó továbbra is publikációs lehetőséget kíván biztosítani a Koppány-völgye térség helytörténészeinek.

- A megyei honismereti egyesület elnökségi tagjaként hogyan látja ma a honismeret helyzetét?

- Az egyesület megalakulásának tíz éves évfordulóját ünnepli, amely számvetésre is késztet bennünket. Úgy gondolom, jó érzéssel tekinthetünk vissza azokra az eredményekre, amelyek ezen idő alatt születtek: a számtalan tartalmas cikkre, a megjelent kötetekre. Jó tudni, hogy komoly kutatások folynak napjainkban is, amelyek, remélhetőleg, rövidesen napvilágot látnak. Örülnék, ha az egyesület tagjai sorában több fiatal helytörténészt látnék. Igen, a vezetőségnek ezen a területen is van még feladata. Somogy megye helytörténészei egy nagy családot alkotnak. Hiszek e család összetartásában, s jelenleginél is eredményesebb munkájában.

Szerző: Takács Zoltán (Honismeret az ezredfordulón 2002)