Pete Lajos dr.

Főszolgabíró, nótaszerző

(Hetes (Somogy vm.), 1867. október 3. – Budapest, 1924. augusztus 2.)

Atyja id. Pete Lajos, a Somssich uradalom tiszttartója, anyja nemes Bogyay Anna. Az elemi iskolai tudást házi nevelőtől kapta, a középiskoláit Kaposváron, Nagykanizsán (Zala vm.), a jogot Budapesten végezte.
Somogyban lett joggyakornok, majd megyei aljegyző, 1906-ban Lengyeltótiban (Somogy vm.) főszolgabíró,
hol nyugalomba vonulásáig, 1918-ig muködött.

Felesége Csorba Erzsébet, dr. Csorba Ede ügyvéd leánya volt. Két gyermekük született, László és Klára. Zenét otthon, apjától tanult. Gyermekkorában feltűnt virtuóz zongorajátékával, 8 évesen gr. Somssich Pál vert arany inggombkészlettel jutalmazta játékáért. Művészi játékával a későbbiekben is nagy sikereket aratott. Dalszerzőként is hírnévre tett szert, bár a kottaíráshoz nem értett.
1886-ban jogászcsárdása pályadíjat nyert. Híresek voltak még somogyi, millenniumi csárdásai. Nagyobbrészt
testvérének, Pete Márton költőnek a dalait zenésítette meg. De Pálinkás Béla, Nádor Jóska, Pósa Lajos, Farkas Imre, Endrődi Sándor, Szabolcska Mihály és Noszlopy Tivadar szövegére is írt dalokat. Több szerzeménye a Rózsavölgyi cég kiadásában jelent meg. Dalainak nagy része halála után is „közszájon” forgott. Több katonadalt is írt. Somogyban többször lépett fel jótékony célú hangversenyeken. Énekelt és zongorázott.

A rá visszaemlékező Noszlopy Aba Tihamér szerint kellemes hangja hatásos előadásmóddal párosult. Specialitása az ún. „paraszt nóták” előadásában érvényesült. Rákosi Jenő a magyar zene virágos kertjében száz évente egyszer nyíló „Aloe”-virághoz hasonlította virtuóz ügyességét. Mivel tisztviselőnek még tiltva volt saját céljaira hangversenyezni, zártkörű társaságokban adta elő szerzeményeit. Hallgatói között ott volt gr. Tisza Kálmán, Széll Kálmán is. Barátai biztatására a későbbiekben kétszer hangversenyezett a Zeneakadémián. Kaposváron, a Katholikus Körben is szerzői esteket adott. Utolsó hangversenyét Kaposváron, másfél évvel halála előtt, már nagybetegen tartotta.

Emlékét Somogyban a róla elnevezett nótabarát daloskör, 1937-től utca, Tátra-Füreden pedig fehér márványtábla örökítette meg. Halála után felesége, Csorba Erzsébet férje hagyatékának kiadásáról a Berzsenyi Társasággal folytatott tárgyalásokat. Végül Pete Lajos műveinek kiadási jogát Bárd
Ferenc kiadónak adta el a család. Bárd három kötetben jelentette meg Pete dalait. (Noszlopy Aba Tihamér szerint tele szövegi és zenei hibával.)

Forrás: dr. Varga Éva - Írástudók Somogyban a két világháború között III.