Honti László
Széchenyi-díjas nyelvész, a nyelvtudományok doktora
Lengyeltótiban született, 1961-ben érettségizett a keszthelyi Vajda János Gimnáziumban, majd 1963-ig betanított gépmunkás volt a Villamosforgó Gépgyárban. Ekkor iratkozott be az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar–orosz szakára. 1965-ben (első szigorlata letétele után) felvette a finnugor szakot is. 1969-ben szerzett középiskolai tanári diplomát. Eközben 1966–1967-ben ösztöndíjasként Finnországban, a Turkui és a Helsinki Egyetemen tanult. 1970-ben védte meg egyetemi doktori disszertációját.
Diplomájának megszerzése után az MTA Nyelvtudományi Intézet Finnugor Osztályának tudományos segédmunkatársa lett. 1972-től az osztály tudományos munkatársa, 1976-tól tudományos főmunkatársa. 1980-ban az Uráli Nyelvek Osztályának vezetőjévé nevezték ki. Az osztályt 1988-ig vezette. 1989-ben tudományos tanácsadói megbízást kapott. 1988-ban a hollandiai Groningeni Állami Egyetem finnugor tanszékén kapott egyetemi tanári és tanszékvezetői megbízást. 1997-ben átment Olaszországba, az Udinei Egyetem általános nyelvészeti és klasszika-filológiai tanszékének egyetemi tanára lett. 2008-ban a Károli Gáspár Református Egyetem magyar nyelvészeti tanszékén kapott egyetemi tanári és tanszékvezetői kinevezést. 1993 és 1994 között a Bécsi Egyetem vendégelőadója volt.
1976-ban védte meg a nyelvtudományok kandidátusi, 1989-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Nyelvtudományi Bizottságának lett tagja, ennek 1981 és 1985 között titkára volt. 1981 és 1990 között az MTA Uralisztikai Komplex Bizottságának volt tagja. 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává, majd 2004-ben – szokatlan módon – hazai akadémikussá tették; az MTA levelező tagjává választották meg. 2010-ben az akadémia rendes tagja lett. 1980 és 2002 között a finnországi Finnugor Társaság külső tagja volt, majd ezt követően tiszteleti taggá fogadták. Számos más magyarországi és nemzetközi tudományos társaságban is tevékenykedik: 1986-tól a Magyar Nyelvtudományi Társaság választmányi tagja, 2003-tól pedig alelnöke. Emellett 1971-től a Kőrösi Csoma Társaság, 1975-től a Nemzetközi Magyar Filológus Társaság, 1995-től a finnugor kongresszusok nemzetközi és magyar nemzeti bizottsága, 1996-tól pedig a Nyelvtipológiai Szövetség tagja.
1976 és 1986 között a Nyelvtudományi Közlemények című tudományos folyóirat technikai szerkesztője, majd 1990-ig felelős szerkesztője volt. 1998-ban a folyóirat főszerkesztője lett. 1993-tól az Officina Hungarica, 2004-től a Magyar Nyelv szerkesztőbizottságának tagja.
Forrás: Wikipedia