Roboz István

Királyi tanácsos és szerkesztő, megyebizottsági tag, tisztifőügyész, újságíró, költő, lapszerkesztő. Felesége Balassa Jusztina, unokája Bernáth Aurél grafikus és festőművész.

Kötcsén született, iskoláit a Pápai Református Kollégiumban végezte, ahol Petőfi Sándor és Jókai Mór tanulótársai voltak. 1848-ban végezte el jogi tanulmányait. 1848-49-ben Somogyban Noszlopy Gáspár kormánybiztosnak volt titkára. Ekkor írta a Kossuth imáját a kápolnai csatában elesettek felett Ádándon Csapody Pál kastélyában, melyet francia, angol, olasz, német, lengyel nyelvre is lefordítottak.

1856-ban a kaposvári törvényszéknél vizsgáló bíró, utóbb az alkotmányos életben a megye tiszti főjegyzője lett. 1866. március 6-án alapította a Somogy című politikai hetilapot (midőn a dunántúli megyékben csak egy lap volt Nagykanizsán, az egész ország területén pedig csak 3 politikai napi és öt vidéki hetilap), melynek szerkesztője is volt. Az irodalomban és közügyekben tanúsított működéséért 1879-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével, 1887-ben pedig a királyi tanácsossággal tüntették ki, midőn Kaposvár közönsége írói munkásságának 40 éves évfordulóját ünnepelte meg. A vidéki hírlapírók kongresszusát ő kezdeményezte.

A Somogy vármegyei Berzsenyi Irodalmi Társaság elnöke volt. Budapesten hunyt el 1916. április 11-én, sírja Kaposváron a keleti temetőben van.
Munkái

•  Kossuth imája a kápolnai csatában elesettek fölött. Kaposvár, 1849. (Más nyomdákban és hirlapokban is utánnyomatott.)
• Pécsi sugárszálak. Írta s e haza lelkes hölgyeinek ajánlja. Pécs, 1852. (Költemények.)
• Balaton szerelme. Rege, Pest, 1856.
• Daguerreotype, vagy azon nevezetességek arczképcsarnoka, kik nem pártolják az irodalmat. U. ott, 1863. (Két kiadás. Ism. Hölgyfutár II. 51. sz.)
• Egy porladó szív levelei. Nagy-Kanizsa, 1864. (Ism. Hölgyfutár I. 41. sz.)
• Virágok albuma 1867-re. Kaposvár, 1866.
• A billikomból. Nagy-Kanizsa, 1878. (Két kiadás.)
• A tükörből. Kaposvár, 1880.

Szerkesztette a Kaposvári Képes Naptárt 1863-66-ra és a Somogyi Képes Naptárt 1863-66-ra; a Beszédeket, melyek a kaposvári gymnasium felavatási ünnepélyén mondattak. (Kaposvár, 1866); még a Somogyon kívül a Zala-Somogyi Közlönyt 1862. július 1-től 1865-ig, a Zalát 1874. július 1-től Nagykanizsán és a Somogy vármegye Hivatalos Lapját Kaposvárt.

Forrás: Wikipédia