Rinya mente - kirándulóutak
Szerző: Horváth József
Nagyatád - Török vár (atádi vár): 21 km
A Nagyatádi fürdőtől indulva a Rinya és a Malomárok hídján keresztül jutunk el Henészbe, a falu közepén a kápolnától keleti irányban az atádi legelőre érünk. Itt még láthatjuk a valamikori nagy kiterjedésű fás legelő maradványát, felfedezhetjük az egykori simongát-prépostpusztai kisvasút földművét, és ha igazán figyelmesek vagyunk a világháborús frontvonal lövészárkait is. A nagyfeszültségű vezetékkel szinte párhuzamosan vezet a földút Nagykorpád irányába. A falu előtt északra fordulunk és a szabási Rinya-ág mentén nyugatra haladva a kőhídtól mintegy 3 kilométernyi távolságra érjük el a környék egyik legromantikusabb helyét, az atádi földvárat. Mivel három helység, Atád, Korpád, Szabás határának találkozásánál helyezkedik el, mindhárom település magáénak mondhatja, bár a várdomb Nagykorpád határában van.
A várdomb maga egy kb. 30 méter átmérőjű körrel jellemezhető, amely a Rinya medrétől mintegy 15 méternyire emelkedik ki. A középkorban a Rinya a három Atád térségi átkelőhelyeinek egyike volt itt. Állítólag vám- és árumegállító joggal is rendelkezett. Az itt lakók tudni vélik, hogy a várdomb oldalán egy vasajtó zárta a vár alatti pincét és az alagút bejáratát. Talán egyszer egy ásatás feltárja a várdomb rejtett titkát. Élő titok a várdomb legvastagabb fája, egy bükk, amely ősidőkből a vár ura. Talán sokan nem tudják, hogy az ország második legnagyobb kerületű bükkfája áll a somogyi sík közepén, a Rinya-patak páradús levegőjének éltetése mellett.
Pihenőnk után délre, Ganajos puszta irányába induljunk tovább. Ez a puszta is a többiek sorsára jutott a tsz-ek megalakítása után. Fénykorában, a húszas években 90 lakója volt, Nagyatádról még üzemi telefon is vezetett ide. A pusztából mára már csak a gémeskút maradt, ha belenézünk védett növényt, gímpáfrányt látunk benne nagy tömegben. A legközelebbi nyiladékon tudunk átkelni a Kis-erdőn, közben egy égerlápot is megcsodálhatunk.
A mezőre érve dél-nyugati irányban már rövidesen láthatjuk az atádi kórház kimagasló épületét. A Rinya melletti homokbányák falán gyurgyalagok sokasága kelti fel figyelmünket, érdemes megcsodálni ezeket a nyaranta Dél-Európából ide vonuló, színpompás madarakat. Kiindulási pontunkhoz Kiserdőpusztán, vagy Henészen keresztül juthatunk vissza.
Nagyatád - Sziágy: 25 km
A nagyatádi meleg vizű fürdőtől indulva először az 1890-ben létesített parkban érdemes körülnézni. A mediterrán vidékről származó vadgesztenye (törzse mindig balról jobbra csavarodik és sosem fordítva) az uralkodó fafaj, de megtalálható itt nagyon sok hazai őshonos fafaj mellett számos exóta is, például a kínai császárfa, a narancseper. Az örökzöld fenyők különösen télen teszik kellemes hellyé a város központját.
Elindulva, keleti irányba vesszük utunkat. A simongáti hídnál megemlékezünk arról, hogy a középkorban itt gázló volt a Rinyán, majd arról is, hogy a malomárkon vízimalom is működött. Simongát közepén déli irányba, a Rinyával párhuzamosan haladunk tovább. Útközben szomorú pillantást vetünk a volt Mándy-féle, romos állapotú kastélyra, közben eszünkbe jut, hogy de jó lett volna, ha helyreállítják! A kastély értékes parkja igen szépen ápolt volt egészen a kilencvenes évek elejéig, sajnos ma már veszélyben van. A szoborpark alkotásait megtekintve a Pollay-i erdő közepe az első pihenőhelyünk. A vadászházhoz vezető úttól délnyugatra terült el egykor az Iklad nevezetű település, melyet a 16-18. században laktak.
Tovább folytatva utunkat, Rinyaszentkirály határába érve a mintegy 70 hektáros erdő a réti sasok birodalma. Szigorúan védett terület, csak külön engedély birtokában látogatható, ezért óvatosan, csendben haladunk el mellette. Rinyaszentkirály közelében, a Lábodi-Rinya vizéből alakítottak ki halastavakat, itt a különösen gazdag madárvilág az igazi látnivaló. A tavaktól északra volt egykor a Szentmihály nevű település, mely 1231-1696-ig volt lakott, ám neve még mindig fennmaradt.
A tavaktól délnyugatra található a térség egyik legkedvesebb, de ugyanakkor szebb napokat is látott települése, Rinyaszentkirály, mely 150 éve még nagyobb lélekszámú volt, mint Nagyatád. A várostól légvonalban 7 km távolságra van, ám közúton csak 21 kilométerre érhető el. A közúttal párhuzamosan Görgeteg irányába sétálunk tovább. A tájat tekintve azonnal a homokdombok tűnnek fel. A faluhoz vezető félúton a Veresér nevű patak mentén, az úttól délre Kohány nevű település története ad okot rövid pihenőre. Urasága, Koháni Ördög István a szomszédos Szentmihállyal hadakozott egykor. A török bevonulása nem csak a hadakozásnak vetett véget.
Görgetegen megemlékezünk arról, hogy a falu már 1193-ban is létezett, ekkor III. Béla oklevele említi. A kuntelepi részen végighaladva a besenyői földúton egészen a cseres legelőerdőig sétálunk, ahol déli irányba fordulva a görgetegi Rinya Lece-hídjához érünk. Útközben a sok helyen két méter magasságot is elérő sikálófű hívja fel magára a figyelmet, melynek erős gyökerét egykor súrolóként használták. Egykor a görgetegi Rinya-ág több malmot is hajtott. A Lece-híd melletti domb pedig állítólag a korábbi faszénégetés nyomát őrzi. Utunkat északkeletnek folytatva mintegy 300 m után elérünk egy jelzett útvonalat, amely a Sziágyi Erdei Iskola tanösvénye, és végcélunkhoz, az iskola épületéhez vezet bennünket. Az erdei iskola a SEFAG Zrt. Lábodi Erdészetének kezelésében van és a tanulóifjúság számára ad lehetőséget arra, hogy az erdőt, az erdő- és vadgazdálkodást a helyszínen megismerhesse. Sziágytól jól karbantartott földút vezet Rinyabesenyőig, így a visszautat korábban megszervezett gépkocsival javasolt megtenni.
Nagyatád - Bakháza - Tarany -Nagyatád: 28 km
Az atádi meleg vizű fürdőtől a Rinya vízfolyását követve déli irányba indulunk, a járhatatlanság miatt a kissé magasabb fekvésű részeken haladva majdnem Bakházáig. A Rinya mentén Pácodpusztán volt a harmadik középkori átkelő, mely mostani túránk legdélebbi pontja. Már messziről látható a sík területből kiemelkedő ember által mesterségesen alkotott földvár maradványa. Északnyugati irányban Háromfán folytatva utunkat a taranyi Rinya mentén Tarany községbe. A templom és a park megtekintése után indulhatunk vissza Nagyatádra. Tegyünk kis kitérőt a Nagyerdőbe, ahol az ország egyik legvastagabb fája található. Nagyatád 5/H erdőrészletben egy feketenyár áll, melynek kerülete 1040 cm, ez hazánk 10 legtermetesebb fáinak egyike.
Szerző: Horváth József
