Somogyszob

 

Településtörténet

Scub, Szob, Szobb, Zob és még sokfajta névalak idézi a régi időkből a települést, amely királynői birtok volt, erdeiben királyi vadászatokat tartottak. IV. Béla itt pihent meg családjával, mikor a tatárok elöl menekült. 1295-ben III. Endre anyja adományozta Zob falut László comesnek, elismerve ezzel vitézségét, mellyel Endrét a fogságból kiszabadította, s Szekcső várát Miklós nádorral visszafoglalta. Plébániáját 1333-ban említették először, de feltehető, hogy előbb is volt a településnek temploma. Ez időben Tamás erdélyi vajda volt az úr, akinek utódai gyaníthatóan felvették a falu nevét, mert a XV. században már Szobi családként szerepelnek az iratokban. Szobi Péter a köznemesség egyik vezére volt  az országgyűléseken, sőt Mátyás uralkodásának első éveiben horvát bán is. Fia, Mihály 1484-ben elzálogosította a birtokot Batthyány Boldizsár kőszegi kapitánynak és Gerebeni Lászlónak, ám negyedszázad múltán már Bakócz Tamás esztergomi érsek tulajdona volt. Ő is hamar túladott rajta az esztergomi főkáptalan javára. A mohácsi vészt követően Várday Zsigmond volt a földesura, majd hosszú évekre török hódoltsági terület lett. A lakosok ez idő tájt hitet cseréltek, Luther tanait követték, amelynek gyakorlását jobban eltűrték a törökök, mint a katolikus vallást. Egy ideig még átjártak a segesdi ferences szerzetesek is, kolostorukat a török lerombolta. 1715-ben nyolc jobbágytelket számoltak össze gróf Nádasdy Tamás birtokán, melyre pár év múlva az esztergomi káptalan igazolta birtokjogát, s vissza is vette.  A reformátusoknak már volt templomuk, ám  csak addig, míg Padányi Bíró Márton püspök át nem adta azt a katolikusoknak. A megfosztottak nem hagyták annyiban, a türelmi rendelet kihirdetése után ketten Budára, majd Bécsbe mentek gyalogszerrel, s csak hosszú hónapok múltán tértek vissza, igaz templomépítési engedéllyel a tarsolyukban. Még abban az évben, 1788-ban felépítették új templomukat.

1855-ben súlyos kolerajárvány pusztított a közel ezer lakosú Szobon, amelynek lélekszáma a vasúti beruházásnak köszönhetően jelentősen megnőtt a századfordulóra. 1870-ben engedélyezték a fiumei vasútvonal megépítését, s azon Szob állomást kapott, sőt a Barcs-Balatonszentgyörgy közötti szárny elkészültével csomóponttá vált.  Sokan költöztek be ekkor az élénk fejlődésnek induló faluba. 1896-ban megnyílott a vasúti vendéglő, az Esze-féle házban pedig megalakult a kaszinó. Két évvel későbbi emlék Vikár Béla látogatása, mikor a református iskola udvarán fonográffal népdalokat gyűjtött, s hat fonográf hengeren 23 éneket örökített meg. 1890-ben majd kétezren lakták a települést, ahol először körjegyzőséget alakítottak, 1907-ben pedig felvette a község a Somogyszob nevet. Létrehozták az olvasókört, az iparos-kört, utóbbi könyvtárral és színpaddal is rendelkezett, később pedig megalakult a vasutas kör. 1912-ben gazdát cserélt az uradalom, egy porosz nagybirtokos, Hohenlohe Keresztély vette meg, aki unokafivérére, Hohenlohe Ágostonra hagyta az uradalmat. A két világháború között harminc iparos és tizenhárom kereskedő nyújtotta a szolgáltatások teljes körét. 1945-ben 1868 kh földet osztottak szét a nincstelenek és a szegényparasztok között. 1949-ben három tsz jött létre, ám idővel fel is oszlottak. Az 1959-ben szerveződött Béke tsz  huzamosabb ideig működött, míg 1980-ban hozzá nem csatolták a segesdi szövetkezethez.

Az első iskolát 1746-ban alapították a reformátusok, majd a XX. század elején nagyobbat építettek helyette. A katolikusok iskolája 1825-ben készült el a tanítói lakással együtt, s a két intézményt az 1949-es államosítás idején vonták össze. Ez az általános iskola meglehetősen rossz feltételek között működött, négy tanterme három helyen volt, az egymástól 400-600 méterre lévő épületekben. A felsős nevelők alig tudtak egyik épületből a másikba átérni szünetekben, az alsós tanítók pedig délután tartották meg az órákat a kicsiknek. Télen már leszállt a  sötét, amikor a környező pusztákról bejáró diákok haza indulhattak. 1958-ban épült fel a mai oktatási intézmény 8 tanterme, ahol jelenleg 180 diák tanul. Az 1952-ben létrehozott óvoda kilencven apróságnak nyújt napköziotthonos ellátást. A felekezeti megoszlás átalakult az idők során, ma a katolikusok vannak többségben, mellettük reformátusok és  evangélikusok rendelkeznek templommal. Az ötvenes évektől az Evangélista Pünkösdi Egyház is jelentős számú  hívet toborzott magának.

Forrás: Somogy Megye Kézikönyve 1998. Szerző: Izményi Éva


Fel