Somogyegres

 

Településtörténet

A település a környező falvakhoz viszonyítva későn keletkezett, először az 1536-os adólajstromban szerepelt, Egrech alakban, de 1563-ban már Egrösként említették, s 12 házat jegyeztek fel. A XVII. században elnéptelenedett, s csak 1713-ban települt újra hat adózó házzal. 1733-tól a Batthyány család birtokai között szerepelt.

1724-ig  magyarok lakták, ezt követően települtek németek a községbe, a beköltözők az évszázadok során szinte teljesen elmagyarosodtak. A jobbágyok földhöz juttatása 1835-ben kezdődött Németegresen és 11 évvel később per útján fejeződött be. A 23 jobbágytelek mellett 6 zsellértelket tartottak számon, s a parasztság még 192 hold közös legelőterülettel is rendelkezett. Földrajzi fekvése miatt csendes, elzárt település volt, az akkor még Tolna megyéhez tartozó községek estek közel hozzá. Az 1871-es községtörvény szerint a nágocsi körjegyzőséghez sorolták, ahová egészen 1949-ig, az új megyehatár kialakításáig tartozott. Ebben az időben a település lélekszáma nem változott, 500-600 fő között maradt.

Az első világháború hadszínterein 83 németegresi férfi harcolt, közülük 11-en estek el.

A Nagyatádi-féle földreform nyomán 172 kh földet osztottak ki, csak herceg Montenuovo Alfrédnak volt nagyobb birtoka a faluban. 1931-ben alispáni határozat döntött arról, hogy a lakosság kérésének megfelelően Somogyegresre változtatják a település nevét. 1940-ben jött létre  a tejszövetkezet, amely ezután megkönnyítette a tej felvásárlását és értékesítését.

A második világháború után 71 földigénylő jelentkezett, a község lélekszáma fokozatosan  gyarapodott: 1960-ra már elérte a 639 főt. A tanácsok megalakulásakor itt is önálló testület jött létre, amely egyre inkább törődött a község  ellátottságával, külső megjelenésével, míg közigazgatásilag a kányai közös tanácshoz nem csatolták.

1950-ben Petőfi majd Kossuth néven alakultak téeszek, de 1956-ban mindegyik megszűnt. Három évvel később szerveződött az új termelőszövetkezet Március 15. néven, s egészen 1973. december 31-ig működött. Ezután egyesült a tengődivel, majd beolvadt a kányai Március 15. téeszbe.

Forrás: Somogy Megye Kézikönyve 1998. Szerző: Bolevácz József, Izményi Éva