Somogydöröcske

 

Településtörténet

Az 1138-as oklevél Villa Diarugsa néven említi a községet a dömösi prépostság birtokai között. Az 1400-as években a Döröcske-nembelieké volt a terület. Az 1573-74. évi török adólajstrom kilenc házat jegyzett fel: a hódoltság idején lassan elnéptelenedett, pusztává lett. 1542-ig lehet nyomon követni annak a pálos kolostornak a történetét, amelyet a község határában István szerzetes építtetett. Valószínűleg ez is a török időkben pusztult el. Még 1703-ban is pusztaként emlegették a hajdani községet, később a Harrach és az Esterházy család tulajdonaként. 1733-tól már a Hunyady család birtokában volt, s 1758-ban ők telepítették le a német lakosságot, jelentős adókedvezményt biztosítva számukra.

A ma már műemlék jellegű evangélikus templomot 1836-ban építették, feltételezhetően már a középkorban is templom állt a helyén. Az épületet azóta erősen megrongálta egy földrengés.

1872-ben a megalakult törökkoppányi körjegyzőséghez tartozott a település, lakóinak száma 1182 fő volt. A XX. század első évtizedében 162 lakóháza és 981 - főként német, kisebb számban magyar - lakost jegyeztek fel, s 35 - többnyire családos - ember volt a kivándorlók között. A település 1907-ben vette fel a Somogydöröcske nevet.

Az első viláháborúba 150 férfi vonult be, 26 halt hősi halált. Emlékükre 1928-ban állítottak szobrot.

A háborút követően sorra alakultak a szövetkezetek, egyesületek, elsőként a Hangya, később a tejszövetkezet jött létre. 1930-ban jegyezték be a lövészegyletet, majd ezt követte a gazdaszövetség helyi csoportja. A második világháború idején e településen is megalakították a Magyarországi Németek Szövetségének döröcskei csoportját, bár a németajkú lakosság ennek megítélésében megosztott volt. 1945 januárjában a volksbundosok egy része a közeli szőlőkben és a szomszédos falvakban bújt el, 38 embert azonban elvittek a szovjetek málenkij robotra. Közülük 13 soha nem tért vissza. Ugyanebben az évben a földigénylők között 1590 kh földet osztottak szét.

1947-ben valamennyi német nemzetiségű lakost ki akarták telepíteni a községből,  de akadtak, akik megszöktek. A kitelepített svábok helyére a felvidéki Zsigárdról 13, Naszvadról 11, Bagotáról 1 családot költöztettek, így a németek kerültek kisebbségbe a településen. Az 1908-ban alapított evangélikus népiskolából 1949-ben általános iskola lett, amelyben 1980-ban teljesen megszűnt az oktatás. Azóta a törökkoppányi körzeti iskolába járnak a döröcskei gyerekek.

Az első termelőszövetkezetet 1950-ben hozták létre, s hat évig működött.

Forrás: Somogy Megye Kézikönyve 1998. Szerző: Bolevácz József, Izményi Éva


Fel