Rinyaszentkirály

 

Településtörténet

A falu neve S. Rege alakban maradt fenn először az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben, akkoriban már plébániával rendelkezett. 1451-ben Zenthkyralként említik az iratok. A száz évvel későbbi adólajstrom szerint Zöld István, Porkoláb Márton, Inakody Péter, Szentkirályi Máté és Imre deák voltak a földesurai. A XVI-XVII. század fordulóján Zrínyi György birtokolta a területet. A török lerombolta templomát. 1660-ban két Szentkirály nevű helység is volt, az egyik a Zrínyi, a másik  a Zankó családé. A következő századokban a Harrach, a Hunyady, a Sina és a Mándy família váltotta egymást tulajdonosként. 1785-ben 271-en lakták a települést, s a gyerekek római katolikus iskolában tanulták a betűvetést.

A XIX. század első felének népességnövekedése a fellendülést jelzi, amit az 1850-es adat mutat: ez idő tájt 1799  lakost jegyeztek fel. A századfordulót követően olvasókör, egyletek alakultak, hitel- és Hangya szövetkezet jött létre, katolikus és református népiskola működött. Az első világháborúba 164 katona vonult be a faluból, közülük tizenhatan hősi halált haltak.  1933-ban 15 iparost és nyolc kereskedőt jegyeztek fel, postája volt a községnek, a közeli Görgetegen pedig távíró és vasútállomás üzemelt. A második világháborúban újból meghozta a közösség a maga véráldozatát, az elesettek tiszteletére a temetőben állítottak emlékoszlopot, s minden év első júniusi vasárnapját az emlékezésnek szentelik.

Az első termelőszövetkezet 1949-ben alakult meg s 1956-ig működött Kossuth néven.

Forrás: Somogy Megye Kézikönyve 1998. Szerző: Izményi Éva


Fel