Kapoly

 

Településtörténet

A település első írásos említése 1082-ből való, a név eredete a kapu főnévből származhat. Szó esik róla már a III. Béla király által a székesfehérvári János lovagoknak kiállított oklevélben, az 1267. évi pápai bulla szerint pedig a tihanyi apátságnak is voltak itt birtokai. Az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben jelölt Keethkapul, és később az Egyházas- Kapoly azt mutatja, hogy két település volt a középkorban, mégpedig a veszprémi - szlavóniai hadiút mellett. 1400-ban Kápolnás - Kapoly részeit Zsigmond király Osztopáni Bálintnak és Péternek adományozta, míg a másik Kapoly Ugron Imre birtoka lett. A XV. században mindkét település többször is gazdát cserélt, a hódoltság idején pedig Koppány, Karád és Endréd török őrségeinek zalkatásait sínylették. A harcok során Nagy - Kapoly teljesen elpusztult, s csak a XVIII. század elején indult meg ott újra az élet.  1728-ban 13 háztartása volt a településnek, ám a század végére - a Perneszi család telepítő politikájának köszönhetően - már 113 család lakta, s magyar-német faluként tartották számon. A XIV. században épült katolikus  templomot 1785-ben felújították, a református templom pedig 45 évvel később épült fel. Egy múlt század közepén készült összeírás szerint a 915 lakosból 458-an magyarnak, 457-en németnek, öten pedig zsidónak vallották magukat. 1855-ben a kolera járvány elől sokan elmenekültek, s a századfordulón még alig érte el a lélekszám az ezret. A huszadik század első évtizedében 41-en kértek kivándorlási engedélyt. Ebben az időben hívták életre az önsegélyző egyesületet, majd a Hangya- , a hitel- és a tejszövetkezetet.

Az első világháború idején 204 kapolyi férfi indult hadba, közülük 25-en estek el. Emlékművük a templom előtti téren található.  A Nagyatádi - féle földreform során 151 kh földet és 2 kh házhelyet osztottak ki. A második világháborút követően Kapoly a bálványosi körjegyzőséghez tartozott egészen 1950-ig, amikor önálló közigazgatást kapott. A kapolyi községi tanács 1968-ig önállóan, ezt követően nyolc éven át Somogymeggyessel alkotott közös tanácsot. 1976-tól Tab nagyközség társközségei lettek, kényszerűen vállalva ennek a helyzetnek a hátrányait. Az általános iskolai oktatás 1949-ben indult, akkor még Kapolypusztán is volt iskola. A termelőszövetkezet 1950-ben alakult meg először, s 1960-ig működött folyamatosan.

Forrás: Somogy Megye Kézikönyve 1998. Szerző: Bolevácz József, Izményi Éva