Görgeteg

 

Településtörténet

1193-ban III. Béla - a székesfehérvári keresztesek javait - megerősítő levele adott hírt először a faluról. Egy 1360-ból származó oklevél Gurgeteg formában említi a veszprémi püspökség legrégibb birtokát. A hatvan évvel később született feljegyzések a Szent Kozma és Domján tiszteletére emelt templomról őriznek adatot, majd az 1535-ös iratok már Görgetegként nevezték meg. A XVI. században földesura volt Perky Lajos és Alya Mátyás, a török adólajstrom 16 görgetegi házat vett számba.  A XVII. századból református prédikátorukról maradt írásos emlék, abban az időben Sümeg várának tartozéka volt.  Az 1784-85-ös népszámlálás 703 lakost rögzített, addigra a katolikusok visszafoglalták templomukat a reformátusoktól, s megkezdték az oktatást a felekezeti iskolájukban. 1840-ben új klasszicista stílusú templomot épített a görgetegi híveknek a veszprémi püspök, s hamarosan önálló plébániájuk lett. Ebből az időből már a református iskoláról is maradtak fenn adatok, sőt 1888-ban megépült a református templom.

Az úrbéri birtokrendezésre 1851-ben került sor, húsz évvel később már ezer fölé emelkedett a lélekszám. A századfordulót követően gróf Széchenyi Aladár volt a földbirtokos, s megkezdődött a gazdasági fejlődés. Hitelszövetkezet, majd fogyasztási és értékesítési szövetkezet alakult, megélénkült az egyesületi élet: olvasókör, levente egyesület, lövészegylet jelezte a helyi társadalom szerveződését, megerősödését. Az első világháborúban 32 görgetegi és 24 kuntelepi halt hősi halált. A Nagyatádi-féle földreform idején 169 kh-t osztottak ki. 1933-ban tizenhárom iparos és hat kereskedő élt a településen, ahol malom és "szeszgyár" működött. A második világháborút követően 1952-ben alakult meg az első termelőszövetkezet, amely igen rövid életű volt. Az 1960-ban létrejött Búzakalász Mgtsz azonban már egészen 1990-ig gazdálkodott, ám akkor gazdasági társaságokra bomlott.

A szomszédos Kuntelepet 1902-1903-ban parcellázták fel, s a telkeket kunszentmártoni telepes földművesek, valamint a környékbeli cselédek vették meg. 1905-ben községgé alakult, 35 év múlva pedig egyesült Görgeteggel, akkor 878 lakost számlált. 1949-től újból kisközség lett, s önálló tanáccsal működött. Két évtized múlva Görgeteg, Kuntelep, és Rinyaszentkirály községi közös tanácsot hozott létre, amely az 1990-es választásokig állt fenn. Időközben Kuntelep egyesült Görgeteggel, s a rendszerváltás után körjegyzőséget alakítottak Rinyaszentkirállyal. Az egykor betelepült kunok összeolvadtak a helybeliekkel, a közelmúltban hunyt el az utolsó képviselőjük. Nem őriznek már sem hagyományt, sem népviseletet, a szokások is elhalványultak.

Forrás: Somogy Megye Kézikönyve 1998. Szerző: Izményi Éva