Bonnya
Településtörténet
Az első írott forrás 1229-ből származik és Villa Budunna néven említi a települést, száz évvel később pedig Bonyaként. 1480-ban vásáros hely volt, 1536-ban már mai nevét használta. Az 1536. évi török adólajstromban 14 házat jegyeztek fel, a hódoltság után a Harrach és a gróf Esterházy család, később a Hunyady család birtoka lett. Az utóbbi földesúr telepítette be a németeket, miként a többi Koppány völgyében lévő birtokra is. A család 1902-ben felparcellázta és eladta az uradalmat a helyi polgároknak. Az 1898-ban alakult, többnyire svábokat tömörítő Bonnyai Önsegélyző Szövetkezet biztosította a hitelt tagjainak a földvásárlásokhoz.
A századfordulón Bonnya jellegzetes sváb település volt, lakóinak száma meghaladta az ezer főt. A XX. század első évtizedeiben hatvanan vándoroltak ki Amerikába és Németországba. A Nagyatádi-féle földreform során 80 kh földet osztottak szét. 1923-ban megalapították a Hangya szövetkezetet, tíz évvel később pedig a tejszövetkezetet.
Bonnyapusztáról 1726-ból maradt fenn írás, akkor Tirunetti Herkules őrgróf volt a birtokosa, később ez a terület is a Hunyady családhoz került.
Bonnyán és Bonnyapusztán már 1940-ben megalakították a Magyarországi Németek Szövetségének helyi csoportját, s tagjai német polgárnak tartották magukat. Ennek következményeként szedték össze a szovjetek malenkij robotra főleg a svábokat. 28 bonnyait hurcoltak el, aki tehette, a szomszéd községek szőlőhegyein bújt meg.
Az 1945-ös földosztás során 130 igénylőből mindössze 30-an jutottak földhöz. Az 1947-es kitelepítések során 231 helybelit indítottak Németországba, csak a legszükségesebb holmijukat vihették magukkal. Helyükre a Felvidékről kitelepítettek kerültek, s elfoglalták az üresen maradt sváb házakat; többségük lényegesen jobb körülményeket hagyott maga mögött az akkori Csehszlovákiában. 1948-ban 259 német származású lakos kényszerült elhagyni a falut, s helyükre 272-en érkeztek.
A korai termelőszövetkezeti csoportok helyett már 1957-ben új csoportok alakultak, s 1961-ben egyesültek. 1970. január 1-től beolvadtak a kisbárapáti Kossuth téeszbe, amely a rendszerváltás után is fennmaradt, mivel a faluban ma sincs jelentősebb magángazdálkodás.
Bonnyán 1748 óta működött az iskola, Bonnyapusztán
Forrás: Somogy Megye Kézikönyve 1998., szerző: Bolevácz József, Izményi Éva