Balatonmáriafürdő látképe az 1930-as években.

Balatonmáriafürdő látképe az 1930-as években. Az 1891-es filoxéra vész elpusztította a zalai part szőlőskertjeit. Ezért az akkori földművelésügyi kormányzat Széchényi Imre grófot bízta meg, hogy Keresztúr határában vegye bérbe a hat kilométer hosszúságú uradalmi földet és alakítson ki telkeket, a filoxérával nem érintett területen. Az elszegényedett zalai szőlőtermelő családok vehették bérbe a parcellákat. Ideiglenes házak épültek, de a tehetősebbek nyaraló villát is építettek a végeláthatatlan szőlőkben. Fellendült a fürdőélet is, mivel a gazdák nyáron a házakat bérbe adták a pihenni vágyóknak. A község mai végleges nevét egy 1927-es belügyminiszteri rendelet szabályozta és a helység Balatonmáriafürdő lett. A szőlő- és borkultúra egészen az 1970-es évekig fent maradt, amikor szinte teljesen felparcellázták a szőlőskerteket. Napjainkban már csak a település címere emlékeztet az egykori szőlőművelésre.

Forrás: Fehér László