Kultúra

Szerző: dr. Bősze Sándor

Az analfabétizmus aránya a megyében 1900-ban 38 %-os volt. Még 1930-ban is a népesség 9 %-a nem végzett semmilyen iskolát, s a 6. osztályt is csupán valamivel több mint a fele fejezte be. A közép- és felsőfokú végzettek együttes aránya ugyanakkor 2 % alatt mozgott. A vármegye lakosságának iskolázottsági szintje 1948 után fokozatosan emelkedett. Míg 1949-ben a 15 év felettieknek csupán 17 %-a végzett a 8 osztályosnak megfelelő iskolát, addig ez az arány 1980-as évekre megötszöröződött. 1990-re azonban e tekintetben 20 %-os visszaesést regisztráltak a statisztikák. Ekkor a lakosság 13 % a rendelkezett közép- és 6 %-a felsőfokú végzettséggel.

Az 1770-1774-es népiskolai összeírásokban szereplő másfélszáz iskola jelentős része a XX. századot is megérte. A megyében 1910-ben 436 népiskola működött. Az államosítások során, 1948-ban a megye a korábbi felekezeti népiskoláit megszüntették, illetve összevonták. Az 1980-as évekig a külterületi általános iskolák nagy része is bezárta kapuit. 1994-ben 181 általános iskolában tanítottak. Az általános iskolák körzetesítésének mértékét jól érzékelteti, hogy míg az 1960-as évtized végén 326 intézményben folyt az oktatás, addig 1975-ig 254-re, az 1980-as évekre pedig 176-ra csökkent az iskolák száma. Ez folyamat azonban nem állt meg, s az ún. rendszerváltozást követően további iskolákat zártak be. Somogy megyében 1995-ben hat ipari, két mezőgazdasági és egy erdészeti önálló szakmunkásképző iskola működött. Mellettük még Balatonboglár, Barcs, Kaposvár és Siófok több szakközépiskolájában szintén folyt a szakmunkásképzés. Somogy megyében egyébként Balatonbogláron kertészeti és mezőgazdasági, Barcson erdészeti és vízügyi, Siófokon kereskedelmi, Kaposváron pedig egészségügyi, építőipari, iparművészeti, kereskedelemi, közlekedési, közgazdasági, mezőgazdasági, élelmiszeripari, valamint gépészeti szakközépiskolában oktattak. A megye 13 gimnáziumának némelyikében szintén működött szakközépiskola. Csurgón 1869 és 1933 között állami tanítóképző intézet gondoskodott a pedagógus-utánpótlásról. Kaposváron a tanítóképző és az egészségügyi főiskola, illetve a Pannon Agrártudományi Egyetem képviseli a felsőoktatást.

A két világháború közti két legjelentősebb megyei napilap, az Új-Somogy és a Somogyi Újság adott napi tájékoztatást. A világháborút követően több párt is létrehozta a saját sajtóorgánumát. 1951-1990 egyedül maradt a Somogyi Néplap, mely utóbb átalakult közéleti napilappá. A megye kulturális irodalmi folyóirata előbb Somogyi Írás, majd Somogyi Szemle, utóbb Somogy címet viselte. 1989-1991 között egy kísérlet történt egy újabb megyei, immár független lap megteremtésére. Ez volt a Somogyország, illetve később az Új-Somogyország. A múlt század végétől kezdve 1944-ig a járási székhelyeken is többször kísérleteztek az adott régióra kiterjedő lap alapításával.

Bár már 1956-ban kétszáznál is több művelődési otthon volt a megyében, a hálózathoz tartozó intézmények nagy része a hatvanas években épültek fel. 1990 után a közművelődési hálózat is pontosan ugyanarra a sorsra, mint az általános iskolai. Kis falvak maradtak kultúrotthonok és könyvtárak nélkül. 1994-ben már csak 118 művelődési ház, illetve otthon, faluház és 278 önkormányzati könyvtár működött. Az 1990 óta megújult TIT viszont szélesedő profilt mutatott. A Moziüzemi Vállalat a hetvenes évek második felétől kezdte bővítette és modernizálta filmszínházait. Kaposváron létrehozták az ország első mozimúzeumát. 1955. augusztus 1-én tartotta alakuló ülését a Csiky Gergely Színház, mely az 1970-80-as években Magyarország egyik legsikeresebb műhelye lett. A megye közgyűjteményei is az 1960-as évektől erősödtek meg. A megyei könyvtár új épületet kapott, a levéltár tudományos kutatóhely lett. A múzeum elhelyezési feltételei is jelentősen javultak. A megyei hálózatának kiállítóhelyei 1977-1983 között megduplázódtak. 1975-től lettek ismertté a Nagyatádi Nemzetközi Faszobrász Alkotótelep és a Balaton-parti tárlatok. Az ötvenes évektől Somogy megye az amatőr művészeti mozgalom egyik centruma volt. Az 1980-as években már több mint 350 csoport dolgozott itt (pl. a Somogy Táncegyüttes, Vikár Kórus). Az 1980-as évek végétől több művelődési kör, egyesület és népfőiskola jött létre (pl. Balatonszabadi, Siómaros, Iharosberény). 1990-es években 218 egyesület működött a megyében.