A honlap teljes felülete akadálymentes

Miért fontos az élelmiszerek kiegészítése?

2018. 01. 02., kedd, 15:29

Az élelmiszerek funkcionális komponensei mennyiségének növelése

Az élelmiszerek megerősítése, helyreállítása vagy gazdagítása része az egészséges élelmiszerek előállításának, ill. bizonyos betegségek megelőzésének az egész Világon. Az előzőekben említett kiegészítéseken túl (jódozott só, a margarin kiegészítés A- és D-vitaminnal, vagy a liszt helyreállítása és megerősítése), módszereket dolgoztak ki az angolkór megelőzésére a tej D-vitamin tartalmának megnövelésével, niacint, tiamint és folsavat adtak a liszthez a beriberi és a pellagra megelőzésére, és a vérszegénység megelőzésére vasat adtak a liszthez. A megerősítés előnye abban mutatkozik, hogy az élelmiszer-előállítás folyamatába könnyen beilleszthető, és alig befolyásolja a megszokott élelmiszer tulajdonságait, gyakorlatilag a fogyasztó nem tud különbséget tenni a kétféle élelmiszer között. A legtöbb esetben a kiegészítés (megerősítés) nem befolyásolja az élelmiszer organoleptikus tulajdonságait, mivel csak egy nagyon kis mennyiségű tápanyag hozzáadásról van szó.

A fejlődő országokban a legfontosabb népélelmezési cikkeket egészítik ki főként vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Sok esetben alkalmaznak kiegészítést az olyan legfontosabb élelmiszerek esetében, mint a rizs, a búza vagy a kukoricaliszt, de sikerrel alkalmazták a vashiány enyhítésére a halból vagy a szójából készült szószokat is. Az élelmiszerek kiegészítése mikro-tápanyagokkal nagyon hatékony eszköz olyan betegségek és egészségügyi problémák legyőzésére, mint pl. a jódhiány, mely a népesség 10-15%-át érintheti, a vashiány, mely a fejlődő világ fél és kétéves kor közötti népességét érintheti akár 40-60%-os arányban. A vashiány okozta vérszegénységben több tízezer fiatal nő hal meg évente. Az A-vitamin hiány okozta immunrendszeri rendellenesség több millió fiatal gyermek halálát okozza évente, és a folsavhiány az oka több százezer születési rendellenességnek a fejlődő világban.

- Tényleg ilyen jelentős probléma a jód-, a vas- és az A-vitamin hiány a Világban? A válasz egyértelműen igen, ezért az ENSZ illetékes bizottsága már korábban célként tűzte ki a jódhiány teljes kiküszöbölését 2005-re, az A-vitamin hiányt 2010-re, és ugyanerre az időpontra 30%-kal tervezte csökkenteni a vashiányos anémiát. Sajnos a célokat nem sikerült megvalósítani, ezért a bizottság világméretű összefogást javasol e tére. A fejlődő országokban napi gyakorlattá vált a gabonafélékből készült élelmiszerek kiegészítése mikro-tápanyagokkal, és pl. a gyümölcslevek vagy a burgonyából készült ételek kiegészítése C-vitaminnal.

Az összes mikro-tápanyag közül legnagyobb mértékben a folsav-kiegészítés hatását tanulmányozták az egészségre. Mivel a folsavhiányos táplálkozás növelte a nyitott gerinccsővel született csecsemők arányát, ezért az Egyesült Államokban folsavval egészítették ki a gabonából készült élelmiszereket, és javasolták az ilyen megnövelt folsavtartalmú élelmiszerek fogyasztását áldott állapotban lévő kismamáknál. Több kísérlet egyértelműen bizonyította a folsavval való kiegészítés jótékony hatását az egészségre, ezért Európa több országában is éltek a folsav kiegészítéssel, ami viszont idősebb embereknél B12-vitamin hiányhoz vezetett. A felsorolt példák azt mutatják, hogy ha valamelyik mikrotápanyaggal ki akarjuk egészíteni élelmiszereinket, kellő körültekintéssel kell eljárni, mert a kiegészítésnek a hasznos hatáson kívül esetleg káros következményei is lehetnek.

(A szerző Prof. dr. Csapó János egyetemi tanár a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Élelmiszertechnológiai Intézetében és a SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszeredai Kar, Élelmiszertudományi Tanszékén )


Fel