A folsavhiány és következményei

A folsav hiányról nem állnak rendelkezésre megbízható adatok, azonban általánosságban elmondható, hogy folsavhiány ott alakulhat ki, ahol finomított alapanyagokból készült élelmiszereket fogyasztanak, ill. nem fogyasztanak elegendő mennyiségben leveles zöldségeket. A nem kellő ismeretekhez az is hozzájárul, hogy a folsav státusz és az élelmiszerek folsav koncentrációjának mérése nehéz feladat. A folsav státusz meghatározására vizsgálják a szérum és az eritrociták folsav koncentrációját, és ez utóbbi jobb, ha a folsav státuszról hosszabb távra szeretnénk információkat kapni. Bár a többi B-vitamin hiánya is hatással van rá, de a szérum homocisztein szintje is hasznos információval szolgálhat a szervezet folsav ellátottságát illetően.

Folátoknak hívják azokat a folsav származékokat, amelyek a B-vitamin komplex részeiként hozzájárulnak a szervezetben a koenzim-A szintéziséhez, mely az egy szénatomos csoportok átvitelében tölt be kulcsszerepet. A sejtek szaporodása, növekedése megköveteli a megfelelő mennyiségű folsavat, hisz ennek hiányában nagyon sok biokémiai folyamat leáll a szervezetben. A nem megfelelő folsavellátás, vagy a folsav-anyagcsere zavara nyitott gerinccel születő csecsemők számának növekedéséhez, megaloblasztikus anémiához, neurológiai degenerációhoz, rákhoz és szív-érrendszeri panaszokhoz vezethet. A folsav és a többi B-vitamin együttes hiánya megemeli a vér homocisztein tartalmát, melyet összefüggésbe hoztak a szív koszorúér megbetegedésekkel.

Az élelmiszerek, elsősorban a liszt, folsavval történő kiegészítése jelentősen csökkentette a nyitott gerinccel született csecsemők számát, és hozzájárult a korábban folsav hiánynak tulajdonított betegségek visszaszorulásához.

(A szerző Prof. dr. Csapó János egyetemi tanár a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Élelmiszertechnológiai Intézetében és a SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszeredai Kar, Élelmiszertudományi Tanszékén )