A flavonoidok élelmiszerekkel történő bevitele a szervezetbe
Egy 1970-es Egyesült Államokbeli felmérés szerint az USA lakosai 1,0-1,1 g/fő/nap flavonoidot fogyasztanak, ami a mai tudásunk szerint nagyon soknak tűnik. Egy 1993-as holland felmérés szerint a fogyasztás 23 mg/fő/nap, de itt csak kevés vegyületet vizsgáltak. Az 1997-es finn felmérés 55,2 mg/fő/nap fogyasztást mutatott ki, míg 2001-ben pl. Magyarországon a felnőttek 18,8 mg/fő/nap (0,5-309,7 mg), a gyerekek pedig 19,5 mg/fő/nap (0-179,3 mg) flavonoidot fogyasztottak, míg az ajánlott bevitel összesen 1000 mg/fő/nap. A fenti adatokból leszűrhető az a következtetés, hogy Magyarországon a zöldség és gyümölcs fogyasztás messze elmarad a kívánatostól!
A flavonoidik felszívódása és metabolizmusa. A flavonoidok felszívódása függ a kémiai szerkezettől, a molekula méretétől, a polimerizációtól, a glikozidációtól és az oldhatóságtól. Rosszul szívódnak fel, az összes elfogyasztott mennyiség 0,2-0,5%-a hasznosul a szervezetben. Könnyen adszorbeálnak, dekarboxilációval, demetilációval, a kettős kötések telítődésével átalakulnak, majd az aglikonok a vékonybélen keresztül szívódnak fel.
A metabolizmusuk során a glikozidokat a felszívódás előtt hidrolizálni kell, azonban az emberben hiányzik a β-glükozidáz enzim. A vastagbél mikroflórája hidrolizálja a glikozidokat, melyet követően a metabolitok a vérrel eljutnak a májba, ahol metilálás és szulfonálás következik be, majd a származékok a vérrel eljutnak a vesébe, ahol kiválasztódnak a vizelettel.
A flavonoidok legfontosabb biokémiai tulajdonságai az antioxidáns hatás szabadgyök befogással, a gyulladáscsökkentő hatás, az asztma ellenes és antiallergén hatás, az enzimek aktiválásának módosítása, általában gátlása, az antivirális, antibakteriális hatás, az ösztrogén aktivitás, a mutagenezist és karcinogenezist befolyásoló hatás, a hepatoprotektiv hatás és a véredényrendszer működését befolyásoló hatás.
Erős antioxidáns hatásuk a molekulaszerkezettől függ. A fenol nem antioxidáns, de az orto és paradifenolok igen, és az antioxidáns hatás erőssége szorosan összefügg a hidrolizis mértékével. Rendelkeznek hidrogén donor aktivitással, ezért láncmegszakítók. Jelentős redukáló hatásuk is van, ezért másodrendű preventív antioxidánsként is hatnak. Legjelentősebb antioxidáns hatású a kvercetin, majd sorban a miricetin, a kempferol, a luteolin és az apigenin. Az enzimek aktiválása és módosítása miatt antiallergén, gyulladáscsökkentő hatásúak. Gátolják a hisztamin kiáramlását, a gyulladásos folyamatok során pedig megakadályozzák az enzimek felszabadulását, a hialuronidáz aktivitását, gátolják az LDL oxidációját, és kivédik az oxidált LDL okozta sejtkárosodást.
Antivirális és antibakteriális hatásuk vizsgálatára antimikrobiális teszteket végeztek, melynek során a réti fű a Candida albicans, a szeder az Escherichia coli, a málna a Micrococcus luteus, a herba a Pseudomonas aeruginosa, a szőrös nyír a Saccharomices cerevisiae, a burgonya a Staphilococcus aureus és a Staphilococcus epidermis mikrobák szaporodását gátolta. A vizsgált fajok többsége használatos a népi gyógymódokban.
Mutagenezist és karcinogenezist befolyásoló hatás vizsgálatánál antipromotor és antiinvazív hatást fejtettek ki a daganatos betegségek kialakulásánál fellépő enzimek gátlásán, a proliferáció visszaszorításán, a gamma sugárzás kivédésén, az antioxidáns hatáson és az oxidativ stressz csökkentésén keresztül. Mai tudásunk szerint a rák semmilyen tápanyaggal, vagy táplálék kiegészítő készítménnyel nem előzhető meg, de a daganatos betegségek kockázata alacsonyabb azokban a népcsoportokban, akik sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak. Epidemiológiai megfigyelések bizonyítják a flavonoidok hatékony szerepét a rákos betegségek kezelésében, ezért az akadémiai orvoslás mellett e területen szerepet kell kapjanak a komplementer medicina, a tudományosan megalapozott természetgyógyászati módszerek.
Mediterrán országokban kisebb a szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők száma, ami feltételezések szerint a fogyasztott vörösbor flavonoid tartalmának köszönhető. A flavonoidok ugyanis csökkentik a fibrinogén és emelik a plazminogén koncentrációt, növelik a védő hatású HDL, ezzel párhuzamosan csökkentik a káros LDL szintjét. Miért a vörösbor a funkcionális élelmiszer? Valószínűleg azért, mert a vizes, alkoholos folyadékból a flavonoidok jobban szívódnak fel, de nagy valószínűséggel nem csak a vörösbor, hanem életmódbeli és genetikai különbségek is okozzák a megbetegedés hiányát.
További kutatások a flavonoidok hatásáról az alábbiakat állapították meg: csontritkulásos, osteogenesises betegségekben helyreállítják a csontok fiziológiás anyagcseréjét, a cukorbetegségben szenvedőknél növelik az inzulintermelést, nőgyógyászati problémákban az ösztrogén termelésre hatnak, szerepet játszanak az Alzheimer kór megelőzésében, elősegítik a gyógyszerek felszívódását, a kvercetin pedig gátolja a húgysavképződéshez szükséges xantinoxidáz enzim működését, és számos gyógyszer is ezzel a mechanizmussal próbálja javítani a köszvényesek állapotát.
Magas flavonoid tartalmú gyógyhatású készítmények
Funkcionális élelmiszerek magas flavonoid tartalommal gyógyhatásúak lehetnek, és ismertek olyan gyógyszerek és készítmények, mint a hajszálerek falát erősítő Rutascorbin, a májvédő Legalon, a látásjavító antocián tartalmú orvosságok, és nagyszámú gyógyhatású- és funkcionális-készítmény, kozmetikum és étrend kiegészítő is tartalmaz flavonoidokat.
A flavin 7-12 flavonoid gyógyszernek nem minősülő, táplálkozást kiegészítő készítmény, mely a környezeti ártalmaktól védett területekről gyűjtött, termelőhely és fajta alapján válogatott gyümölcsök kivonata. A Flavin-7 a rezveratrol mellett 12 flavonoidot, köztük krizint, galangint, apigenint, luteolint, fizetint, kvercetint, heszperidint és anticianidineket tartalmaz. Mint gyümölcskoncentrátum vitamin, nyomelem és ásványi anyag tartalma is jelentős. Főbb alapanyagai a szőlő, a fekete szeder, a fekete cseresznye, a fekete ribizli, a szilva, illetve az alma. A termék egy speciális eljárással készült gyümölcslé koncentrátum, melynek előállítása során a leszüretelt gyümölcsökből darálást követően préseléssel nyerik ki a levet, majd az egyéb növényi részektől szűréssel történő elválasztás után egy többlépéses molekulaszeparációs módszerrel, egy adott molekulatömeg tartományban, feldúsított koncentrátumot állítanak elő.
A feldolgozásra kerülő gyümölcsök fajta, termőhely és érettségi fok szerint válogatottak, hisz a rezveratrol tartalom az érés időszakában jelentősen változik, és csak egy rövid idő intervallumban mutatja a maximumot. A fenolos vegyületek az UV fény hatására különböző foto-izomerizációs folyamatokon mehetnek keresztül, amely nem kívánatos átalakulásokhoz vezethet, ezért a termék készítése és tárolása során a fényhatásokat ki kell zárni, illetve a minimálisra kell csökkenteni, a kész Flavin7-et pedig sötét üvegben kell tárolni. A Flavin7 összes polifenol tartalma 216,4 g/l, napi adagja 2x5 ml Flavin7, ami azonos 1-7 kg gyümölccsel. Kapható oldat és liofilizált változatban is.
A Flavon Max kizárólag természetes anyagokat tartalmazó, tartósítószer nélküli készítmény, melyben az összetevők mindegyike régóta használt a népgyógyászatban, így hatásuk már évszázadok óta ismert. A felhasznált sötét színű, bogyós gyümölcsök különösen értékesek, és a "vadgyümölcsökben" is meghökkentő mennyiségű antioxidáns (elsősorban C-vitamin és különböző színanyagok) található, amelyek az immunrendszert erősítik, így fokozzák a szervezet ellenálló képességét.
(A szerző Prof. dr. Csapó János egyetemi tanár a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Élelmiszertechnológiai Intézetében és a SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszeredai Kar, Élelmiszertudományi Tanszékén )