Szendrey Zsigmond
(1879. 02. 28. - 1943. 05. 28.)
Etnográfus
Szatmárnémetiben született, Szendrey Ákos apja. 1903-ban magyar-latin szakos tanári diplomát szerzett. Gimnáziumi tanár volt Pécsett, Gyöngyösön, Bártfán, Makón, 1912 – 18 között Nagyszalontán és Budapesten. Zürjén nyelvészeti dolgozatok után Nagyszalontán kapcsolódott be a néprajzi kutatásokba, hat éven át vezette a Folklore Fellows helyi gyűjtését. Főleg a magyar néphit és szokásanyag, valamint a mondák körében végzett jelentős kutatásokat. Kéziratban maradt munkája (fiával, Szendrey Ákossal együtt) a Magyar néphit és népszokás lexikon. Balatonfenyvesen hunyt el.
Főbb művei
- Katonanóták a fogságból (Bp., 1923)
- Nagyszalontai gyűjtés (Szerk. Magy. Néprajzi Gyűjt. Bp., 1924)
- Oktató és alkalmi hagyományok (Bp., 1935)
- Jeles napok (Bp., 1937)
- A magyar népszokások ősi elemei (Bp., 1940).