Pongó Kiss Károly

Kémikus, üvegtechnikus

Középiskolai tanulmányait szülővárosában, Debrecenben végezte, majd a budapesti tudományegyetemen kémiát és fizikát hallgatott, 1881-ben bölcsészdoktori oklevelet nyert. Mint vegyészeti ösztöndíjas növendék egyik dolgozatával pályadíjat nyert. Az állami gyakorló főgimnáziumban fizikát és ásványtant tanított. 1882-ben Than Károly a kémiai intézet igazgatója, mint asszisztenst maga mellé vette. Kezdetben a gyógyszerészek laboratóriumi  dolgozatainak vezetésénél, majd a rendes előadásoknál segédkezett. Than a kémiai s fizikai üvegeszközök  szerkesztésére bíztatta, látva, hogy érzéke van hozzá. Külföldi elsőrendű üvegtechnikai s taneszköz-készítő műhelyeket látogatott ösztöndíjból. Megfordult a bonni Geissler-féle híres üvegtechnikai intézetben, a Greiner és Friedrichs gyárában Stützerbachban, az Alvergniat Fréres műhelyében Párisban; így a leghíresebb üveghuták készítése terén otthonosan mozgott. 1886-ban Than, b. Eötvös Loránd és mások ajánlására,  Trefort Ágoston miniszter a hazai iparág meghonosítására és a tanárok laboratóriumi foglalkozásánál szükséges kézi ügyesség fejlesztéséért, a budapesti egyetemen külön üvegtechnikai laboratóriumot állított fel, melynek berendezésével és vezetésével, középiskolai tanári állással és fizetéssel őt bízta meg.

Első volt aki rendszeres vizsgálatokra először szerelt fel Röntgen-laboratóriumot és a téren a közoktatásügyi minisztériumtól a kísérletekre ezer forint segélyt kapott. A P. betűt neve előtt abban az időben azért használta, mert egy ugyanazon szakon és évfolyamon többen voltak Kiss Károlyok, hogy tévedés ne legyen, Pongó (P.) Kiss Károlynak (nagyatyja nevéről) írta nevét; de amint doktor lett a P. betűt neve előtt elhagyta.
Balatonlellén hunyt el.

Munkái
A szénkőnenyek égése chlorgázban. Budapest, 1882. Két táblával. (Pályadíjat nyert mű. Értekezések a term. tudom. kör. XII. 7.) A chemiai változásokról. Ugyanott. 1885. Hét ábrával. (Népszerű természettudományi előadások gyűjteménye VIII. 51.) A Schuller-féle higanyos légszivattyú működési képességének  meghatározása. Ugyanott, 1894. (Mathem. és természettud. Értesítő XII. 8. 9.) Die vollkommenste selbsthätige (automatische) Quecksilber Luftpumpe ist die Schuller'sche. Ugyanott, 1894. (Különnyomat a Mathem. u.  aturw. Anzeiger der Akademie XII. kötetéből.) Schuller'scher permanenter Quecksilberdestillirapparat. Ugyanott, 1894.