Leskó László

Újságíró, író

Dombóváron született, Kaposváron szerzett tanítói diplomát. Néhány évig pedagógusként dolgozott. 1967-ben került a Somogyi Néplaphoz, melynek mezőgazdasági rovatában, később főmunkatársként dolgozott. Elsősorban a falusi emberek világa jelent meg míves riportjaiban. Emellett hiteles színházi kritikái váltottak ki elismerést az olvasókban.

Újságírói tevékenysége mellett szépírói, szociográfiai munkássága is figyelemre méltó. E műfajokban több kötete jelent meg. 1986-ban a Szabad Föld c. hetilaphoz került, ahol előbb a szerkesztőség dél-dunántúli tudósítója, majd egy ideig főszerkesztő-helyettese volt. 1995-ban Táncsics Mihály-díjjal tüntették ki. Alkotói pályáját a vállalatánál végbement tulajdonváltás törte derékba: röviddel elbocsátása után súlyos betegségben hunyt el. A fővárosi Kerepesi temetőben nyugszik.

Művei:

•     Kaposvár (1971)
•     Gammapolison innen (1982)
•     Kihűlt lábnyomokon (1987)
•     Bolydulás vagy bolydúlás (1995)
•     Egyszervolt szenteste (1999)
•     Eszközünk a szó (2000)