Kálmáncsehi Sánta Márton

Református püspök

A magyar reformáció egyik vezéralakja Kálmáncsán született. 1523-tól a krakkói egyetemen tanult, az 1524-25. tanév második felében a magyar tanulók házának szeniori tisztét viselte. Katolikus pap lévén, 1538-ban már gyulafehérvári kanonok és iskolaigazgató volt s ez évben tiszttársával, Enyédi Adorjánnal együtt bírája volt a segesvári hitvitának, ami olyan hatást tett rá, hogy az 1530-as évek végén a reformáció pártjára állt. Lelkészi hivatalt viselt; működése Mezőtúron, Beregszászon, Munkácson és Sátoraljaújhelyen voltak.

1551-ben debreceni plébános volt s itt nagy buzgóságot fejtett ki a katolicizmusnak a lutheranizmus által még ki nem küszöbölt maradványai eltávolításában, amiért a ladányi zsinaton 1551 végén vagy 1552 elején összegyűlt protestáns lelkészek exkommunikálták, mire ő hasonlóképpen járt el velük szemben. 1552. december 1-jén részt vett a beregszászi zsinaton, melyeknek határozataiban félreérthetetlenül, bár közvetítő alakban megnyilvánult az ő helvét iránya.

Erdélyben szintén mozgalmat támasztott az úrvacsorát és a szertartásokat illető szabadabb elveinek érdekében, kivált az oltárok mellőzését követelve, sőt 1554-ben állítólag azt is kezdte hirdetni, hogy hiábavaló az imádkozás, mert úgysem hallgat rá az Isten. Az év vége körül mindezek miatt halálra kereste Báthory András, de elmenekült és elrejtőzött előle. Működése mégsem maradt siker nélkül, amennyiben Kolozsvárott 1556-ban kihányták az oltárokat a templomokból. Miután ugyanis ez év elejére visszatér Debrecenbe, könnyen kirándulást tehetett onnan Erdélybe, kivált a Petrovics helytartói hatalmának latbavetésével.

1556-tól a Debrecen-Nagyvárad vidéki egyházkerület püspöke lett. Mint a reformáció harcosan antifeudális szellemű helvét, szakramentárius áramlatának híve számos alkalommal folytatott hitvitákat a lutheri irányzat képviselőivel. Nem egy forrás emlékszik meg Debrecenből történt elűzetéséről is, de feltétlen hitelességgel még ez nincs kimutatva.

Írói munkásságának termékei, melyek közt egy énekeskönyv is volt, nem maradtak fenn korunkig, csak utalásokból ismeretesek, szerkesztett például egy graduált. A kolozsvári papokkal váltott vitatételeit amazok közzétették, kéziratos másolatuk máig megvan Gyalui Torda Zsigmond, mint egykori tanárának, neki ajánlotta 1547-ben írt, 1551-ben megjelent egyik filológiai művét. Debrecenben hunyt el.

Irodalom
Papp Gusztáv: Kálmáncsehi Sánta Márton (Bp., 1935); Horváth János: A reformáció jegyében (Bp., 1953).

Életrajz a Wikipédián