Kálmán Imre

Zeneszerző, karmester

Siófokon született, zongoristaként 1897-ben mutatkozott be a fővárosi közönségnek. Csodagyerekként ünnepelték, de a zongorista karrierről 1900-ban betegség miatt le kellett mondania, ekkor fordult a zeneszerzés felé. Első operettjét, a Tatárjárást 1908-ban mutatták be nagy sikerrel a Vígszínházban. Ezután Bécsbe költözött és 1938-ig ott is maradt. 1915-ben mutatták be legsikeresebb művét, a Csárdáskirálynőt, amely szerzőjének nemzetközi hírnevet szerzett. Az Anschlusst követően zsidó származása miatt Amerikába menekült. Nagysikerű művei továbbá A cigányprímás, A bajadér, a Marica grófnő és a Cirkuszhercegnő.

Bővebben: wikipedia

A Zeneakadémián Koessler János tanítványa volt. Eleinte dalokat, zongoraműveket írt, majd Endre és Johanna című szimfonikus nyitányával keltett feltűnést. Rövid ideig joghallgató, 1908-ig a Pesti Napló zenekritikusa. Első nagy sikere a Tatárjárás c. operett (1908). További operettjei hamarosan világhírűvé tették nevét. 1938-ig Bécsben, 1938–40 között Párizsban, majd az USA-ban, 1945-től haláláig ismét Párizsban élt. Utolsó operettjét, az Arizona Ladyt halála után, 1954-ben mutatták be Bernben. Hatalmas nemzetközi sikerét műveinek sodró életkedve mellett zenéjének magyaros színezete segítette elő. Számos dal és sanzon szerzője volt.
Főbb művei:

• Cigányprímás (1912)
• Csárdáskirálynő (1915)
• A farsang tündére (1919)
• Bajadér (1921)
• Marica grófnő (1924)
• Cirkuszhercegnő (1926)
• Csikágói hercegnő (1928)
• A montmartre-i ibolya (1930)

Forrás: Magyar életrajzi lexikon