Hajdu Miklós (Honig Miksa)

Újságíró, lapszerkesztő

Göllében született, alapfokú tanulmányait Dombóváron, Kaposváron és Bonyhádon végezte, majd jogot hallgatott a budapesti egyetemen. Apja dombóvári kereskedő volt, nevét 1899-ben magyarosította. 1897-től a Budapesti Napló munkatársa, 1897-1899 között a Pécsi Napló budapesti levelezője. 1904-től A Nap belső munkatársa, társszerkesztője, majd 1917-től felelős szerkesztője. Munkatársa volt az Új Időknek és segédszerkesztője a Magyar Színpad című színházi lapnak is. 1921-22-ben a Tejgazdasági Szemle szerkesztője. 1921-től az általa alapított Magyar Tudakozó Egylet vezérigazgatója.

A zsidó közéletben is vállalt munkát, a Pesti Izraelita Hitközség elöljáró-helyettese volt, az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) és az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat (IMIT) igazgatótanácsának, valamint a Pesti Chevra Kadisa képviselőtestületének is tagja volt, és ő vezette a zsidóság önkormányzati mozgalmának sajtópropagandáját. Szépirodalmi és közgazdasági munkákat is írt, a legelsők közé tartozott, akik a magyar újságírást új formákkal gazdagították. 1939-ben (más források szerint 1944-ben) elhagyta az országot, kivándorolt Palesztinába. Ott alapította és szerkesztette az Értesítő Tel Aviv c. lapot. Izraelben hunyt el (Tel–Litvinszk). A göllei könyvtár falán 1999-ben avattak emléktáblát születése 120. évfordulójára.

Művei:
Menyegző után. 1898; A hadnagy úr házasodik. 1898; A hitelesítés, a kereskedelmi tudakozódás szervezete és jogrendje. Bp. 1903; Képek és rajzok. Bp.1906; A horogi cölöp. 1911; Derű szárnyán. 1911; Konfesszionális vizeken. 1912; Mit akarunk? Bp. 1916; Egyféle sajtó. 1912. Nyugat; Tegnap és ma. Bp.1922; Zsellérek vagyunk. Bp.1929; Útravaló Kol Nidré előtt. Bp. 1930.

Irodalom
Magyar Irodalmi Lexikon Bp. 1926; Magyar Életrajzi Lexikon I.; Magyar Emigráns Irodalom Lexikona II. Bp. 1992)