Fekete István

Író, József Attila-díjas (1960)

Göllében született. Tanulmányai végeztével 1926–29-ben Bakócán, majd 1920-tól 1941-ig Ajkán gazdatiszt. 1941-től Budapesten a Földművelésügyi Minisztériumban vadászati előadó. 1950-től a Mezőgazdasági Múzeumban tudományos kutató. 1952-től 1955-ig, nyugdíjazásáig a Halászmesterképző biológus szaktanára. A koppányi aga testamentuma c. ifjúsági regényével tűnt föl 1938-ban, amely figyelmet keltett izgalmas, fordulatos meseszövésével és a morális értékek iránt való érzékenységével.

A Zsellérek c. regényével az Egyetemi Nyomda pályázatát nyerte meg (1939). 1940-ben jelent meg Csi c. állattörténete, s ebben talált rá igazi témájára és hangjára. A koppányi aga testamentumából film készült.

Művei: Halászat (Bp., 1956); Tüskevár (r., Bp., 1957); Téli berek (r., Bp., 1959); Pepi-Kert: A szarvasi arborétum története és leírása (Bp., 1960); Barangolások (elbeszélések, Bp., 1969); Ballagó idő (önéletrajzi r., Bp., 1970); Kele (r., Bp., 1971); Csend (r., Bp., 1972); Tíz szál gyertya (r., Bp., 1972); Bogáncs (r., Bp., 1973); Lutra. Egy vidra regénye (Bp., 1973); Rózsakunyhó (elb., Bp., 1973); Csi és más elbeszélések (Bp., 1974); Hajnal Badányban (r., Bp., 1974); Kittenberger Kálmán élete (Bp., 1975); Vuk (r., Bp., 1975); Hu (állatregény, Bp., 1975); Harangszó (elbeszélések és versek, Toronto, 1975); Búcsú (elbeszélések, Bp., 1979).

Forrás: Magyar életrajzi lexikon

Életrajz a Wikipédián

Az író újratemetése alkalmából megjelent írás:

Fekete István újra otthon

2004. augusztus 14-én gyermekei István és Edit döntése szerint, szülőfalujában, Göllében újratemették Fekete István József Attila-díjas író maradványait. Az író egykori szülőházánál (ma Fekete István Múzeum) felállított ravatal előtt a tisztelők ezrei rótták le kegyeletüket. A katolikus templomban 9 óra 30-kor kezdődött gyászmisét Balás Béla kaposvári megyés püspök celebrálta.

Dr. Schneider Márta, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium helyettes államtitkára méltatta az író munkásságát, európaiságát, és kifejezte reményét, hogy EU-csatlakozásunkkal Fekete István külföldi ismertsége is növekszik. A Nemzeti Kegyeleti Bizottság, a Magyar Írók Szövetsége, és az olvasó emberek nevében Jókai Anna, Kossuth-díjas író mondott búcsúbeszédet. A temetőbe hintó vitte a hamvakat, ahol dr. Gyenesei István, Somogy Megye Közgyűlésének elnöke, majd a család nevében ifj. Fekete István búcsúzott.

A Szent Vendel kápolna falán elhelyezett emléktáblát Bodó Imre, a Fekete István Kulturális Egyesület elnöke leplezte le.

(2004, Detrich Miklós)