Egyed Miklós Phd Prof. dr.
Orvos, a Somogy Vármegyei Kaposi Mór Oktató Kórház Hematológiai Osztályának osztályvezető főorvosa
Egyed Miklós professzor 1956. április 20-án született Kaposváron. Az általános iskolát Nagybajomban, a középiskolát a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium kémia tagozatán végezte. Diplomáját a Pécsi Orvostudományi Egyetemen 1980-ban szerezte meg. Ezt követően a Kaposvári Megyei Kórház Vérellátójában kezdett, s néhány hónap múlva már a Belgyógyászati Osztályon dolgozott. Belgyógyászati szakvizsgát 1986-ban, hematológiai szakvizsgát 1995-ben szerzett. 1996 óta főorvos.
2003-ban PhD fokozatot szerzett, 2010-ben habilitált a Pécsi Tudományegyetemen, ahol 2013-ban egyetemi magántanárnak nevezték ki. Számos nemzetközi szervezet tagja, 2022-ben megválasztották a Magyar Hematológiai és Transzfiziológiai Társaság elnökévé. 2024. szeptember 25-én a Magyar Tudományos Akadémia doktora lett. A nemzetközi hírű szaktekintély idült vérképző betegek követése során nyert adatok elemzéséből írta nagydoktori értekezését. Több száz előadást tartott magyar, angol és német nyelven. Rendszeresen oktat orvostanhallgatókat, orvosokat. Számos nemzetközi tanulmányban vett részt, közleményei rangos hazai és nemzetközi folyóiratokban jelennek meg. 300 feletti a hazai és nemzetközi kongresszusokon elhangzott tudományos előadásainak a száma
Megszervezte Somogy hematológiai ellátását, s kialakította az általa vezetett osztályt, amely jelenleg 35 ággyal működik, és Somogy, Zala és Tolna vármegye egyes részeinek, mintegy 900 ezer személy hematológiai ellátásért felel.
Célja egy olyan osztály létrehozása volt, ahol, ha nem is tudnak mindenkit meggyógyítani, de a betegnek éreznie kell azt, hogy mindent megtesznek érte. A kezdetek óta ez az elv vezérli.
Mély alázattal és különleges hivatástudattal végzett, kiemelkedő szakmai munkájáért Somogy Polgáraiért Díjat, Kaposvár Városért kitüntetést, valamint Magyar Arany Érdemkeresztet kapott. Kiváló tudományszervező tevékenységét Szabó András-éremmel ismerték el. 2023-ban Nagybajom díszpolgára lett, hiszen családi gyökerek kötik e településhez. Egy korábbi nyilatkozatában említette: a szeretetet a szülőföldjéről hozta, és a gyermekkora tanította meg az egyszerű emberekkel való foglalkozásra.
S hogy a hippokratészi eskün kívül mi az orvosszakmai ars poeticája?
– A rendelőbe belépő beteg ránk bízza az életét, amelyből mindannyiunknak egy van. Mi vagyunk érte a felelősek. Mindenkor ezt kell szem előtt tartanunk – vallja. – Azért érdekeltek a vérképzőszervi zavarok, mert a hozzám kerülők nem a saját akaratukból lettek betegek. Ezért eredtem e betegségek nyomába. Emellett az elmúlt négy és fél évtizedben tanúja lehettem mindazon kórházi változásoknak, amely a mindenkori menedzsmentnek köszönhetően európai színvonalúvá tették az intézményt.
Egyed professzort tárt karokkal fogadta volna a nagyvilág. Német felesége fogorvos, valamennyi családtagja német állampolgár. Ő viszont maradt, hiszen évtizedekkel ezelőtt, amikor megházasodott, kikötötte: „bármi történjék ebben az országban, s az egészségügyben, én nem megyek el. Magyar vagyok, itt a helyem. Döntésemet azóta sem bántam meg.”