Dr. habil Druzsin Ferenc

(1940. 06. 16. - )

Irodalomtörténész, egyetemi magántanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pro Universitate arany fokozatával kitüntetett tanára (2006), a Napút folyóirat életműdíjasa (2017).

1940. június 16. Tarany; általános iskolai éveinek faluja.
Középiskola: Táncsics Gimnázium Kaposvár.
Egyetem: Kossuth Lajos Tudomány Egyetem Debrecen, BTK magyar-orosz szak.
Munkahely: Táncsics Gimnázium Kaposvár (1963-67.); Tanítóképző Intézet Kaposvár (74-ig); Külszolgálat Szófia: Magyar Kulturális Intézet (75- 80.); Művelődési Minisztérium (80-84.); Eötvös Loránd Tudományegyetem Irodalomtörténeti Tsz: a magyar irodalom története 1849 – a Nyugatig; előadások, szemináriumok. Kutatás: a szépirodalom és a néprajz határterülete.
2000 jan. 3-tól: az ELTE rektorhelyettese.

Doktori cselekmények:

  •    Dr. Univ.: 1984, Debrecen:  Világirodalom. (Folklorizmus J. Radicskov színpadán)
  •    PhD: Debrecen: néprajztudományok; (1994.)(A hedelemvilág a XIX. sz. magyar szépprózájában.)
  •    Habilitált doktori (professzori) fokozat: ELTE, BTK.(2003.) (A nevetéskultúra rétegei és a komikum változatai a XIX. századi magyar prózában.)

Család:

  •     Felesége: Szöllősi Judit dr., orosz-történelem , majd angol szakos tanár; Táncsics Gimnázium, ELTE Tanítóképző Kar, főiskolai docens;
  •      Fia: dr. Druzsin Iván, végzettsége: ELTE Állam és Jogtudományi Kar .

Lakhelyei: Kaposvár, Szófia, Budapest; 2019 óta Balatonboglár.
Publikációk:
Önálló könyvek:

  • Hiedelmek költészete (Tanulmányok a Tolditól az Énekes madárig) Korona Kiadó, 1998.
  • Ünnepek költészete. (Ünnepek – népszokások – szépirodalom) Felsőmagyarország Kiadó,1999.
  • A nevetés költészete. (Vázlatok Fáytól Tömörkényig) Pont Kiadó, 2003.
  • Angyaltenyérnyi világban. Szépirodalmi képekNagyatádról                                                                           ( A kisváros „szépirodalmi krónikása”: Babay József;  Színház az „Ezüst  Kancsóban”  - Takáts Gyula; „Uraságod nem somogymegyei?” – Gyergyai Albert; Hat boríték a Rinya-parton  -  Bertók László; „Nagyatád, Háromfa harangja”  -  Kerék Imre.) Berzsenyi Könyvkiadó, 2005.
  • Valami tiszta, égből szállt sugár .(Gárdonyi Géza és Bródy Sándor színművei) Felsőmagyarország Kiadó, 2013.
  • Mene, Mene, Tekel, Ufarszin. (Barta Lajos színműveiről.) Napkút, Káva Téka 100. szám.2015.
  • Az élet föltételes megállóhelyén. (Színművek a XX. század elejéről: Juhász Gyula: Szép csöndesen; Móricz Zsigmond: Sári bíró; M.ZS: Három egyfelvonásos; Kassák Lajos : Két egyfelvonásos; Szép Ernő: Patika.)
  • „Egy régi levélen ezt írva találtam.” ( Az „eposzi hitel” forrásai Arany János költészetében.)
  • A közhely remekművei? (Fejezetek a népszínmű történetéből) Napkút, Káva Téka 131. szám.
  • Könyvfejezet hat kötetben.

A tanulmányok, esszék, cikkek száma közelít a százhoz; legtöbbjük a néphit, a  (népi) nevetéskultúra, az ünnep esztétikai értékteremtő szerepét vizsgálja elsősorban a XIX. század magyar szépirodalmában.

Nyugdíjba vonulásának éve: 2006.


Fel