Czindery László

Nagybirtokos, főispán, mezőgazdasági szakíró

Ősei Varasd vármegyéből települtek át Somogyba a török kiűzése után. Pécsen született, fiatalon több nyugat-európai országban járt. 1825-ben Somogy megyei alispán és országgyűlési követ volt; 1844-ben Vas vármegye főispáni helyettese, 1845-ben Somogy megye főispánja lett. Jelentős birtokai voltak Somogyban (Nagyatád és Szigetvár) és Baranyában (Pellérd). 1839-től 1849-ig a magyar gazdasági egyesület másodelnöke volt, és az egyletnél 840 aranyforintos alapítványt tett. Mint hivatalnok kiváló érdemeket szerzett Somogy megye lótenyésztésének emelése körül, saját fajtával, a Czindery-faj elnevezésű lovakkal vált híressé.

Szigetváron és Pellérden cukorgyárat alapított. Pellérden az 1840-es években szeszgyárat és gőzmalmot létesített. Később Szigetváron szivarkagyárat hozott létre. Birtokaira svábokat telepített be. Ilyen volt az 1838-ban létrehozott puszta, amelyet feleségéről Teklafalunak nevezett el. Az 1840-es években Pécs és Szigetvár között négylovas gyorskocsit üzemeltetett.

Több cikket írt a Gazdasági Tudósítások és a Magyar Gazda című lapokban a fasorok és ültetvények hasznáról, a szőlőművelésről, borkezelésről, a takarmánypótlékról stb.

Szülővárosában hunyt el, halálával családja férfiága kihalt.

Művei

•     Alaprajza a somogy-vármegyei lótenyésztő társaságnak (Pest, 1836)
•     Mikép gazdálkodhatunk ingyen? (Pozsony, 1844)

Forrás: Wikipedia