Czibor Zoltán

Olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, az aranycsapat tagja

Kaposváron született, édesapja a MÁV alkalmazottja volt, tisztviselő, hatan voltak testvérek. Becenevei: „Bolond”, „Rongylábú”, játékosként balszélső poszton gyors, kiszámíthatatlan és gólerős csatár volt.

Két bátyjával, Czibor I-gyel és Czibor II-vel a III. osztályú Komáromi MÁV csapatában kergette a labdát, mint Czibor III. Amatőr futballistaként mozdonyt vezetett.

1948-ban, a MÁV-nál mozdonyvezetőként dolgozott az akkor nem egészen 19 esztendős Czibor Zoltán. Talán legszebb álmaiban sem gondolta, hogy bő egy éven belül a Ferencváros, valamint a magyar válogatott balszélsője lesz. 1948 májusában a Munka Ünnepén Győrben a BLASZ ifjúsági válogatottja játszott Nyugat ificsapatával. Az ifjúsági válogatott szövetségi kapitánya, Mézes Sándor korábban felfigyelt a rendkívül tehetséges srácra, s meghívta a BLASZ ellen játszó nyugati csapatba. Mézes Sándor a legnagyobb figyelemmel a kis Czibor játékát követte a meccsen, s nem is okozott csalódást a kis mozdonyvezető. Balszélső létére jobb lábbal vezette a labdát, s ez teljesen összezavarta a rá ügyelő védőket, ördöngös cseleivel, kiismerhetetlen mozgásával tűnt ki ezen a mérkőzésen. Mézes úr egyből tudta, igazi kincsre lelt ezen a délutánon. Czibor tíz nappal később már ifjúsági válogatott! Az itt nyújtott játékával felkeltette több élvonalbeli klub figyelmét is. Végül az 1948-49-es bajnokság rajtja előtt a Ferencvároshoz került. Ebben a szezonban sikert sikerre halmoztak a zöld-fehérek, s összeállt a legendás Budai-Kocsis-Deák-Mészáros-Czibor támadósor. A szezon végén a Ferencváros 11 pontos előnnyel bajnok lett, s 30 mérkőzésen 140(!) gólt szerzett. Ebből a 140-ből Czibor balszélső létére 15 találatot jegyzett. Czibor a szezon összes mérkőzésén pályára lépett, s fiatal kora ellenére a magyar élvonal legjobb balszélsője lett. Az egész idényben nyújtott teljesítménye megkoronázásaként 1949. május 8-án a nagyválogatottban is bemutatkozhatott az Ausztria elleni-6-1-es győzelemmel végződö-rangadón.

1950-ben állami döntés született a sport megreformálásáról, a Kispest a Honvédség csapata lett Honvéd néven, az Újpest a Belügyminisztériumé, az MTK Textilessé alakult át, a Ferencváros már korábban az ÉDOSZ-hoz került. A játékos-igazolásban döntő szerepet kapott a hatalmi tényező, így megerősödött a Honvéd (katonai behívókkal vonták magukhoz a jó játékosokat), az Újpest. A Fradi sorsa is megpecsételődött: először Budai, majd Kocsis lett a Honvéd tagja, Hennit és Deákot az Újpest igazolta le. Czibor, mindig is öntörvényű volt, felvetette magát egy iskolába és Csepelhez igazolt le a katonai behívó elől. (a Csepel a munkásosztály csapata volt, így nem mertek hozzányúlni). Két évet futballozott a Csepeli Vasasban, amikor megkapta a behívóját a hadseregbe. Felkereste az akkor ÁVH vezetőket (érdekkörébe tartozott az akkor már Bástya néven szereplő, volt MTK csapata) és segítséget kért. A Bástya játékosa lett, de sohasem futballozhatott a csapatban, Farkas Mihály, amikor megtudta, azonnal hatállyal áthelyeztette a honvédtiszti akadémiára, így lett a Honvéd játékosa.

Forrás: wikipedia