Boross Péter

(1928. 08. 27. - )

Poltikus, miniszterelnök

Nagybajomban született 1928. augusztus 27-én. Középiskolai tanulmányait Kaposváron, a Somssich Pál Gimnáziumban (ma: Táncsics Mihály Gimnázium) folytatta, és a második világháború miatt egy év késéssel, 1947-ben érettségizett. Ekkor vették fel a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol már annak jogutódjában végzett 1951-ben.

A Fővárosi Tanács tisztviselője lett 1951 és 1957 között. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a Budapesti Forradalmi Bizottság és az értelmiség forradalmi tanácsának tagja. 1957-ben a forradalmi tevékenységei miatt letartóztatták, majd internálták. 1959-ig rendőri felügyelet alatt állt. Ebben az időszakban hosszú ideig egzisztenciális gondokkal küzdött: volt segédmunkás, képügynök, protekcióval vendéglátó-ipari ellenőr és csapos. Ezután közreműködött a magyar vendéglátóipar és idegenforgalom felsőfokú szakemberképzésének megszervezésében. Ennek köszönhetően vállalta el 1965-ben a Dél-pesti Vendéglátóipari Vállalat igazgatóhelyettesi pozícióját, majd ezt követően 1971. december 21-én kinevezték a vállalat igazgatójává.Innen vonult nyugdíjba 1989. február 1-jén.

1956-os tevékenysége után csak a rendszerváltáskor vált újra politikailag aktívvá. Antall József kormányában először a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára volt (1990. május és július között), majd a Magyar Köztársaság Információs Hivatala és Nemzetbiztonsági Hivatala vezetésével megbízott tárca nélküli miniszter (röviden „titokminiszter”), egészen 1990 decemberéig, amikor a lemondott Horváth Balázs helyét vette át a Belügyminisztériumban és így Antall József helyettese lett.

Csak 1992-ben lépett be a Magyar Demokrata Fórumba (MDF). 1993-ban beválasztották a párt országos elnökségébe, a párt alelnöke lett 1995-ig. Antall József 1993. december 12-én bekövetkezett halála után ügyvezető miniszterelnök lett, 1993. december 21-én pedig az Országgyűlés miniszterelnökké választotta, mely posztot az MDF 1994-es választási vereségéig viselt. Ezen a választáson az MDF budapesti területi listáján szerzett mandátumot. Képviselősége alatt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke volt. 1996-ban újra az MDF alelnöke lett, az MDF-frakció szakadásakor az anyapártban maradt, de lemondott a bizottsági elnöki posztjáról. 1998-ban nem jutott be az Országgyűlésbe. 1999-ben nem indult újra a párt alelnöki posztjáért, az országos elnökségből 2003-ban vált ki. A 2006-os országgyűlési választáson pártja Pest megyei területi listáját vezette és újból bejutott az Országgyűlésbe. Mandátumáról 2009. február 1-jei hatállyal lemondott. Ugyanebben az évben levélben jelezte a Dávid Ibolya-féle pártvezetésnek, hogy szakít velük. 2010 januárjában kilépett a pártból.
2010. június 6-tól 2013-ig az Orbán Viktor miniszterelnök mellett működő, és az új alkotmány koncepcióját kidolgozó testület tagja volt.

Felmenői apai ágon generációkon keresztül erdészek voltak. Édesapja, Boross György (1896–1993) erdőmérnöki oklevelet szerzett, 1915 és 1918 között az első világháborúban harcolt, megsebesült, magas kitüntetéseket nyert el, s az első világháború után vitézi címet kapott. 1945 után internálták, majd rendőri felügyelet alá vonták. Édesanyja, Horváth Lujza (1905–1993) kisbirtokos gazdálkodó család sarja volt. Felesége, Papp Ilona, akivel 1952-ben lépett házasságra, bíróként dolgozott, 2010. július 31-én elhunyt. Házasságukból két fiú- és egy lánygyermekük született, de az elsőszülött fiúgyermekük kilenc hónapos korában elhunyt.

Forrás: wikipédia 


Fel