Bokor József
(1843. 06. 19. - 1917. 06. 11.)
Tanár, pedagógiai és filozófiai író
Kadarkúton született, Csurgón és Pápán tanult, majd Pesten teológiát hallgatott. 1868-tól 1885-ig a sárospataki református főiskola tanára. Közben a budapesti egyetem bölcsészkarán doktorátust szerzett. 1885- től a budapesti kereskedelmi iskola tanár és az egyetemen a neveléstörténet magántanára. 1896-tól az Országos Közoktatási Tanács előadó tanácsosa. 1901-ben megalapította a Magyar Filozófiai Társaságot, amelynek alelnöke volt. Szerkesztette a Sárospataki Lapokat (1881-82), a Magyar Philosophiai Szémlét (1884-től 1886-ig Buday Józseffel, 1889-ig egyedül), az Egyetértés című lap tanügyi rovatát (1888-1908) és a Pallas Nagy Lexikonát. Budapesten hunyt el.
Főbb művei
- Vallás és tudomány (Sárospatak, 1871);
- A középiskola eszménye (Bp., 1874)
- Egy középiskola (Sárospatak, 1882)
- A társadalom befolyása az államra (Bp., 1886)
- A kálvinizmus erőssége (Bp., 1910).