Szenyér

Heraldikai leírás

Álló háromszögű pajzs, melynek vörös mezejében zöld talajon háromtornyú, rovátkolt falú, zárt kapujú ezüst várfal áll. A tornyok középsőjén balról hatágú arany csillagtól kísért, jobbra fordult, repülésre kész madár áll (búbos pacsirta), mely csőrében arany búzakalászt tart. A pajzsot egy-egy alul keresztbe tett szárú, arany makkokkal megrakott zöld tölgyfaág keretezi.
 

Magyarázat

A település eredete a honfoglalás korára tehető. A középkorban központi szerepet játszott, a XV. század második felében pedig városként említik. A török hódoltság alatt nevezetessé lett, elsősorban a végvári szerepet betöltő vára miatt, 1566-ban az ott tartózkodó őrség a várat felégetve elmenekült. Erre a várra, valamint a település történelmi múltjára emlékeztet a várfal. A búbos pacsirta motívumának kettős jelentése van. Ez a szimbólum szerepelt a község 1908 után használt pecsétjén is, másrészt a búbos pacsirta a szántó-vető ember madara, és búzakalásszal a szájában közvetve a mezőgazdasági termelésre is utal.