Balatonszabadi

Heraldikai leírás

Vágott háromszögű tárcsapajzs, amelynek a felső kék mezejében széles talpú fehér apostoli kettős kereszt lebeg, alsó vörös mezejében zöld halmon ötágú leveles arany korona áll, amelyet a mező jobb és bal felső sarkában egy-egy, levelekkel megrakott lebegő arany szőlőfürt kísér.

Magyarázat

A mai Balatonszabadihoz tartozó Siómaroson avatták fel 1894-ben az első magyarországi köztéri Kossuth-szobrot, melyet önadakozásból a község lakossága állíttatott. A két település 1950. január 1-én történt egyesülést a vágott pajzs fejezi ki, a Kossuth-hagyományokat pedig az, hogy a címer az úgynevezett „Kossuth-címer” mintájára van kialakítva. A kék szín a község vizeire, a Balatonra és a Sióra, a vörös szín a honfoglalás kori településre igyekszik utalni. Az alkotók szándéka szerint a zöld halom a régi települést (Pusztatorony), a kettős kereszt a kereszténységet, a szőlőfürtök a mezőgazdasági és szőlészeti kultúra múltját és jelenét jelképezik.