A honlap teljes felülete akadálymentes

Különleges fák

Szerző: Detrich Miklós

1. Szentborbási tölgy
Kocsányos tölgy (Quercus robur). Mellmagassági kerülete: 701 cm, magassága és koronaátmérője 26 m. Somogy leghatalmasabb kocsányos tölgye a Szentborbás és Tótújfalu közötti országút közelében található. Két erdőrészlet közé benyúló fás legelőn valaha sok hatalmas tölgy és bükk állt, sajnos mára már nagyon kevés maradt meg közülük. A fa köré néhány évtizede ide nem illő fenyőket ültettek, távolabbi környezetében pedig spontán felverődött az erdő.

2. Ágneslaki duglász

Zöld duglász (Pseudotsuga menziesii var. viridis). Iharosberény ágneslaki erdőtömbjében, egy 1882-ben letermelt erdőrészlet felújításakor a kocsányos tölgyes – bükkös állományt díszítésképpen más fafajokkal szegélyezték. Egyebek között duglászfenyőket is ültettek, melyek – bár itt idegen fafaj, előtte néhány évtizeddel hozták be Amerikából – a párás dombvidéken szépen fejlődtek, mára 250 – 340 cm-es törzskerületet értek el. Császár György erdészeti igazgató szerint a környék erdeiben hagyományosan kiemelt gondossággal végzik az erdőszegélyek esztétikus és célszerű kialakítását.

3. Csákszögi halott tölgy

Csákszög-pusztától Ötvöskónyi határáig, az egykori Széchenyi birtokon, valaha kiterjedt halastó-fűzér húzódott. A tavak rég kiszáradtak, területüket beerdősítették. A tórendszer gátjain, valamint a tavakat összekötő, különböző rendeltetésű csatornák partjain kocsányos tölgyes sor volt telepítve, közülük a még meglévők feltehetően többszáz évvel idősebbek a környező állománytól. A képen látható hatalmas példány 1991-ben száradt ki. A több mint egy évtized során kérge és a szijács elkorhadt, lehullott, de mellmagassági körkerülete még így is 590 cm. A képen Domján Gábor nyugdíjas erdésztechnikus mutatja a jó tíz centiméter vastag kéregdarabot. Ezzel, valamint a feltehetően 3 – 4 centis sziáccsal együtt életében a fa kerülete meghaladhatta a 670 centimétert is. A holtában is lenyűgöző megjelenésű matuzsálemnek erdészettörténeti jelentősége is van. A környékbeli öregek „pados fa” néven ismerik, mivel valaha pad volt köré ácsolva, és az egykori tulajdonos, Széchenyi Bertalan – aki 1922 és 25 között az Országos Erdészeti Egyesület elnöki tisztségét töltötte be – kedvenc pihenőhelye volt.

 

4. Babócsai fekete nyár

Fekete nyár (Populus nigra). Mellmagassági törzskerülete 656 centiméter Babócsánál, a Dráva part közelében sok nagy fekete nyár sorakozott egykor. A folyómeder mélyülésével – mely átlagosan 2-3 centiméter évente – egyre szárazabb lett a talaj, így az öregedő fák sorra kipusztultak.Kálsec Imre kerületvezető erdésszel bebarangoltuk az erdőrészt, azonban már csak néhány feketenyár emlékeztet a múltra, közülük ez a legnagyobb.

5. Babócsai szelídgesztenye

Szelídgesztenye (Castanea sativa). Mellmagassági kerülete: 594 cm, magassága: 21 méter Babócsa határában, a csillagos nárciszról és egy részlegesen feltárt romegyüttesről közismert védett területen, a Basa-kertben áll ez a hatalmas matuzsálem. Sajnos már nem sokáig, hiszen megtámadta a gyakorlatilag gyógyíthatatlan betegséget, a kéregrákot okozó gomba. Hatalmas ágai közül évről-évre újabbak száradnak el, pusztulása megállíthatatlan.

6. Patkó Bandi fája

Kocsányos tölgy (Quercus robur). A 6-os út szélén, Barcs közelében a Borókás tájvédelmi körzet mellett látható Patkó Bandi fája, Somogy valószínűleg második leghatalmasabb tölgye. A hagyomány szerint itt, az öreg tölgy közelében volt a rigóci csárda. A legenda úgy tarja, hogy Patkó Bandi a betyár – aki a közeli Vásárosbécen született – ehhez a fához kötötte a lovát, amíg a csárdában mulatott. Sok történet és nóta is megemlékezik róla, íme ezek egyike: Kopott csárda, két végin az ajtó. / Előtte áll jó két fekete ló. / Kocsmárosné, szép asszony vitte a szót: / – Ki a fene látott ëgy lovon hét patkót? / – Ha nem látott, gyűjjön ide, láthat! / Négyet visel e gyönyörű állat, / Kettő pedig csizmámra van verve, / A hetedik magam a nyerögben.

A szép, öreg fa 1942. óta áll védelem alatt. Magassága: 25 m, mellmagassági törzskerülete: 694 cm, koronaátmérője: 20-30 m. A mellette elhelyezett tábla szerint az erdőgazdálkodó a környéken a nem őshonos akác helyett, tölgy, kőris, éger fafajokból álló, természetszerű erdőt alakít ki.

 

7. Mátyás király fája

Bükk (Fagus sylvatica). Mellmagassági törzskerülete: 512 cm, magassága: 26 m. Zselickisfalud határában, a Hátnyáras nevű területen élő fát Mátyás király fájaként ismerik a régiek. Méretei alapján bizony „dobogós” helyet érdemel Somogy öreg bükkjei közt. Jól illusztrálja a méreteket a mellette álló 190 cm-es Pintér Ottó erdészeti igazgató. Az egykori fás legelőn a legeltetés megszűnése után fokozatosan felverődött az erdő, melyet a termelőszövetkezet kezelt. Jelenleg az erdő meglehetősen elhanyagolt képet mutat.

8. Szentbalázsi hattörzsű tölgy

Kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) Szentbalázs határában, a Sásd felé vezető út közelében, tipikus zselici bükkelegyes kocsánytalan tölgyes erdőtársulásban él ez az érdekes fa. Valamennyi törzsének az átmérője meghaladja a 60 centimétert, de van közöttük 80 centiméteres is. Eredetileg hét törzse volt, de mivel a sarjeredet miatt gyengébb az állékonysága, az egyik törzsét néhány éve egy vihar kidöntötte.

9. Öszpötei kandeláber fa

Zöld duglász (Pseudotsuga menziesii var. viridis). Az elágazás alatti törzskerülete: 484 cm Rinyabesenyő határában, a mára nyomtalanul eltűnt középkori helység, Öszpöte közelében áll ez a különleges alakú fa. Hatalmas oldalágai 3-4 méteren keresztül szinte vízszintesek, majd meredeken felfele törnek. Amikor nincs lomb a környező fákon, és távolabbról is látható a fa, fura ágszerkezetének köszönhetően facsoportnak tűnik. Orsós János kerületvezető erdész és munkatársai nagy becsben tartják a fát. Környezetét rendben tartják, pihenőhelyet alakítottak ki mellette.

 

10. Libickozmai képes fa

Kocsányos tölgy (Quercus robur). Mellmagassági kerülete: 456 cm, magassága: 18 méter

Libickozma határában, az egykori Kopár puszta és Mesztegnyő felé vezető út mellett, a falutól 1400 méterre található a képen látható idős kocsányos tölgy. Még a múlt század elején, az uradalmi erdész a közelben rosszul lett, az erdei munkások ez alatt a fa alatt ápolták, és innét vitték orvoshoz. Akkor megfogadta, ha meggyógyul, hálából emléket állít a fánál Szűz Máriának. Felgyógyulása után tartotta is a szavát – a fa odvában kialakított helyre egy Szűz Mária képet helyezett, környékét rendbe tetette, és kis díszkerítéssel vette körül a fát. Ezóta a környékbeliek Képes fának nevezik az öreg tölgyet. Szinte mindig van pár szál virág a fa előtt. A mesztegnyőiek is megemlékeznek róla: amikor 1944-45 telén állt a front a falujuk közelében, erre menekültek és megállva, imádkoztak a fa alatt Szűz Máriához segítségért. Amikor aztán elvonult a front, visszafelé menet hálaimát mondtak a megmenekülésükért. Jó tíz éve jártam ott először. A képnek akkor nyoma sem volt, a kis kerítésnek néhány korhadt darabja látszott csak, ám virág akkor is volt alatta. A közelmúltban az önkormányzat rendbe tetette a környékét, új díszkerítést készítettek és ismét került kép a fára – mindjárt kettő is: egy az odúba, egy pedig aláerősítve. És pár szál mezei virág előtte, egy bádogdobozban… A fa egészségi állapota a kora miatt nem túl jó. Több nagy ága elkorhadt és letörött, élő ágain csúcsszáradás tapasztalható, azonban jó években még gazdag makktermést produkál.

11. Lepledi tölgy

Kocsányos tölgy (Quercus robur). Mellmagassági kerülete: 577 cm, magassága 27 m. Segesd határában az egykori Lepled-puszta közelében, a Hattölgyes nevű erdőrészben található a képen látható öreg fa. A névadó hat tölgyből tíz éve még négy állta az idők viszontagságait, mára már csak három él. Kiss Szabolcs kerületvezető erdész különös figyelemmel végezteti a fák körül a fakitermelés és erdősítési munkákat. Az őshonos fafajokkal végzett újraerdősítéssel hamarosan ismét természetes környezet alakul ki.

 

12. Szőcsényi bükk

Bükk (Fagus sylvatica). Magassága: 32 m, mellmagassági kerülete: 440 cm. A szőcsénypusztai Széchenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskola az egykori Véssey kastélyban működik. Az épülethez csatlakozó angolkert parkjában sok szép fa vall az egykori tulajdonosok természetszeretetéről, környezetük iránti igényességükről. Szerencsére az utódok is értékelik a helyzetet és sokat tesznek a szép környezetért – ez derült ki Cserjés Miklós nyugdíjas erdőmérnök-tanár szakszerű és elkötelezett ismertetőjéből. A park tágabb környezetében található parkerdő korábban kocsánytalan tölgyes – bükkös állomány volt. Az egykori állományból maradt mára jó néhány termetes bükk, ezek egyike láthatón a képen. A 32 méter magas, 440 cm-es mellmagassági kerületű sudár óriás a szőcsényi várdomb északi kitettségű oldalán található – korához képest jó egészségi állapotban.

 13. Sissy fák

Zöld duglász (Pseudotsuga menziesii var. viridis). Mint ismeretes, Erzsébet királynét, I. Ferenc József feleségét 1898-ban Genfben egy olasz terrorista megölte. A magyarok által tisztelt és szeretett Sissy halála mélységes gyászt váltott ki hazánk lakosságából. A legkülönfélébb megemlékezések sorába tartozik, hogy emlékére a rinyabesenyői erdőben – az akkor divatba jött zöld duglászokból – egy emlékfacsoportot ültettek.
Nem ismeretes, hogy hány fából állott eredetileg a facsoport, de jelenleg huszonegy darab él közülük. Magasságuk harminc, törzsátmérőjük egy méter körüli. A képen látható példánynak – melyet Göndöcs Rudolf kerületvezető erdésszel mértünk meg – a mellmagasságban mért törzskerülete 384 centiméter. A fák alatt az erdészet 2007-ben hangulatos erdei pihenőhelyet létesített.

 14. A gyótai halott tölgy

Még torzóként is tekintélyt követel a Marcali községhatárban, a gyótai részen található holt kocsányos tölgy. Mellmagassági kerülete még így lepusztulva is 670 centiméter, magassága kb. 18-20 méter. A fa érdekessége egy alacsonyan kinőtt hatalmas oldalág volt, mely a földre leérve, meggyökeresedett. Ez sajnos mára már az öreg fával együtt elpusztult.
Ma már erdő borítja az egykori fás legelőt, melynek az öreg fa valaha a dísze volt. A kerületvezető erdész elmondása szerint a helyi földbirtokos – Hunyady gróf – a vendégeit erre szokta kocsikáztatni, és az öreg fát megkerülve indultak visszafelé.

 

15. A lespedt-pajtai tölgy

Kocsányos tölgy (Quercus robur). Bize és Gyótapuszta között, egy dzsungel-szerű elvadult terület található, közte ez a gyönyörű kocsányos tölgy. A kerületvezető erdész elmondása szerint régen a fa környékén amolyan uradalmi „alközpontféle” volt, gazdasági épületekkel. Az idő, és más bontásanyag hasznosítók az épületeket eltűntették – legtovább egy roggyant pajta állt. Mára már szinte nyomtalanul eltűnt minden, de a helyet az erdőjárók – a legtovább megmaradt leromlott építmény után – Lespedtpajtának nevezik.
A Marcali községhatárban lévő öreg fa törzsének a mellmagasságban mért körkerülete 540 cm.

16. A szőcsényi tölgy

Kocsányos tölgy (Quercus robur). 2008. januárjában Pósfai Györggyel, a Dendrománia című könyv szerzőjével kis kirándulást szerveztünk, amelyen bemutattam neki néhány öreg somogyi fát. Nemeskisfalud volt a következő úti célunk, és amikor a Szőcsénypuszta határában lévő rendezetlen terület mellett mentünk, Gyuri szólt, hogy itt álljunk meg, szerinte hatalmas fák látszanak az elvadult dzsungelban. Kíváncsian törtük át magunkat bodzán, szederindán, és igaza volt: jónéhány öreg kocsányos tölgy bújik meg a területen. Számtalanszor jártam már erre, de nekem nem tűntek fel, a rutinos „dendromán” azonban rögtön észrevette az öreg fákat.
Utólag már tisztáztam, hogy erre volt valaha a falu, majd a TSz. legelője. A folytatás már szinte szokványos: a legeltetés felhagyásával megváltozott a növényzet összetétele, és különféle cserjék, fák vették át az uralmat a területen.
A két legnagyobb fa törzskerülete néhány centiméterrel meghaladja az 520 centit. Egyikük még szerepet is kapott – a szomszédos fűrészüzem kerítésoszlopaként hasznosítják.

17. Tölgy a kert sarkában

Kocsányos tölgy (Quercus robur). Goszthonyi Mária festő- és keramikusművész Bárdudvarnokon a XIX. században épült egykori lakóházában 1991 óta üvegműves alkotótelep működik. Júliusban és augusztusban rendre itt rendezik meg a Nemzetközi Üvegszimpoziont. A kúria udvarában egy hatalmas, hatszáz centit meghaladó törzskerületű tölgyfa található. A viszonylag forgalmas helyen levő famatuzsálem megtalálása – a terebélyes mérete ellenére – sem egyszerű. A fa ugyanis a hátsó udvarban áll, ahol az üveg műhely látogatói ritkán fordulnak meg.
A terebélyes kocsányos tölgy mellmagasságban mért kerülete 623 centiméter. A háziak szerint az óvodások gyakran kirándulnak a kúria ősparkjába, és szívesen méricskélik, hogy hányan tudják körbeölelni a hatalmas fa törzsét.
A fának több, korábban elszáradt vastag ágát már eltávolították, jelenlegi dús lombozata azonban arra vall, hogy korához képest jó egészségi állapotban van. Az ott lakók szerint gyakran produkál bőséges makktermést.

 

18. Fűz a postagyalogút mentén

Fehér fűz (Salix alba). A Bize és Gyóta-puszta között meghúzható, ma már csak képzeletbeli vonal, egykor valóság volt. Egy jól kitaposott ösvény vezetett erre, melyen a bizei vasútállomásról ballagtak az alkalmi utasok Gyótára, és erre járt nap mint nap a postás is a küldeményekkel. Ennek köszönhetően az út a helyiek szóhasználatában a postagyalogút nevet viselte. Ez azonban mára már csak az idősek emlékezetében él, hiszen megváltoztak a körülmények, évtizedek óta nem járnak erre utasok, és a postai küldemények is – ha vannak egyáltalán – más úton jutnak el a címzettekhez.
Ennek az útnak a közelében, úgy jó félúton, egy megtermett ikertörzsű fehér fűz áll. Az éppen 555 centiméter mellmagassági kerületű fa jó egészségi állapotnak örvend, mint ahogy egykor, amikor árnyat, védelmet, pihenőhelyet nyújtott az erre közlekedőknek.

 19. A sörnyei legelő tölgyei

Kocsányos tölgy (Quercus robur). Sörnyepusztától észak-keletre, körülbelül nyolcszáz méterre, Újsörnye irányában, kiterjedt, egykori fás legelő található. Hasonlóan a megye többi fás legelőjéhez, a legeltetéssel már itt is régóta felhagytak, így aztán helyenként méteres giz-gaz borítja a területet. Élnek viszont még a legelő egykori díszei, a hatalmas fák. Közülük valószínűleg a legnagyobb a képen látható kocsányos tölgy. Mellmagassági törzskerülete 511 cm, magassága 25 méter, terebélyes lombkoronájának az átmérője mintegy 37 méter.

 20. A tölgyfás rakodó névadója

Kocsányos tölgy (Quercus robur). Lad és Homokszentgyörgy között, az országút déli oldalán egy hatalmas kocsányos tölgy áll. Mellette egy földút csatlakozik ki az országútból, mely az erdőn keresztül mezőgazdasági területek felé, távolabb pedig Patosfa irányába vezet. A földút bal oldalán középkorú vöröstölgyes állomány van, a másik oldalon pedig egy – még bekerített – de már befejezett erdősítés.
Az erdészkerület vezetője, Pál László elmondása szerint a fa mellett régebben erdészeti rakodó volt, melyet az öreg fáról nagy tölgyfás rakodónak neveztek. Mivel – az egyébként rossz állapotú földutat – más úthasználók miatt lezárni nem lehetett, az erdészet később az országút másik oldalán alakított ki biztonságosan megközelíthető rakodót.
1968-ban egy erdőmérnök hallgató diplomatervezésként ennek a földútnak a tervezését végezte el. A nyomvonal kialakításánál, illetve a vízelvezetés megoldásánál a már akkor is hatalmas tölgy „érdekeit” is figyelembe vették – az út ívben megkerülte.
A fa mellmagasságban mért kerülete 580 centiméter, magassága 21 méter. Korához képest jó egészségi állapotban van, néhány ága vihar következtében letörött.

 

21. Tölgyek a vadászház mellett

Kocsányos tölgy (Quercus robur). A Somogy zöld szívének is nevezett, változatos belső-somogyi tájon található Kaszó, mely több kis pusztát kapcsol egy önkormányzati egységgé. A gyönyörű vidéken, melyen évszázadok óta folyik okszerű erdő- és vadgazdálkodás, sok hatalmas fa emlékeztet a múltra. Közülük is valószínűleg a legnagyobb, a vadászház melletti terebélyes kocsányos tölgy. Mellmagasságban mért törzskerülete 506 cm, míg a magassága mintegy 25 méter. Több, hasonló korú társával együtt uralja Kaszópuszta központi területét. Szomszédságában áll a helység egyetlen ipari műemléke, a közel százéves víztorony.

22. Egy kipusztult rekorder

Magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. Pannonica) A képen látható, majdnem „rekordlistás” fának már csak posztumusz bemutatására kerül sor. Még 2009 télen a Patosfa és Lad között, az egykori fás legelőn a spontán feljött magántulajdonban lévő erdőt letermelték, és az ott lévő idős fákat részben kivágták, egyesek viszont továbbra is állnak. A helyszínen sok gyönyörű öreg fa, főként kocsányos tölgy volt található, de volt egy hatalmas magyar kőris is. 670 centis törzskerületével, 38 méteres magasságával bizony lényegesen meghaladta az eddig ismert legnagyobb magyarországi fajtársát.
Készítettem néhány fotót, és elhatároztam, ha kihajt a fa és a környezetből eltűnnek a favágás nyomai, ismét meglátogatom és újabb fotókat készítek róla. Sajnos erre már nem került sor. A magára maradt öreg fa kipusztult…

23. A fás legelő dísze

Kocsányos tölgy (Quercus robur). Lad és Patosfa között, az egykori fás legelőt gyönyörű szép idős fák, főleg kocsányos tölgyek díszítették. A legeltetés felhagyásával, a környezet saját törvényei szerint alakult, elegyes „erdőszerű” képződmény jött létre. A privatizáció során a terület magánkézbe került, és a tulajdonosok több helyen letermelték a rajta lévő állományt. Az ott lévő idős faegyedek egy részét szintén kivágták, szerencsére jónéhányat azonban meghagytak.
A képen látható gyönyörű kocsányos tölgy is túlélte a kitermelést. Helyileg a Ladtól délre található Rákos-pusztához vezető út déli oldalán, a puszta közelében áll. A képen Pósfai György, a Magyarország legnagyobb fái című könyv szerzője méri a fa törzskerületét, amely mindössze hét centiméterrel marad el a hat métertől, magassága 26 méter, és terjedelmes lombkoronája 30-33 méter átmérőjű.

 

24.  A lajosházi tölgy szerencséje

Kocsányos tölgy (Quercus robur). Kálmáncsa-Lajosháza pusztától bő egy kilométerre délkeletre látható ez a gyönyörű idős kocsányos tölgy, a baranyai megyehatártól kb. 50 méterre. A terebélyes óriás mellmagasságban mért törzskerülete 684 cm, magassága 23, lombkorona átmérője 31 méter.
A sefagos erdő, melynek Flender Mihály erdész a kerületvezetője, az öreg fától talán száz méterre kezdődik. Ő „mindössze” tizennyolc éve kezeli a sefagos erdőt, viszont előtte tsz-erdészként ugyanerre szolgált, így már három évtizede ismeri a vén tölgyet. Elmesélte, hogy egy alkalommal már majdnem szomorú sorsra jutott az öreg: terebélyes lombkoronája rálógott a mellette lévő szántóterületre és akadályozta a traktorok mozgását, ezért az akkori gazda, a Bárdibükki Állami Gazdaság ki akarta vágatni. Már ment a „végrehajtó brigád”, amikor sikerült rábeszélni a főnökséget, hogy ne az egész fát, hanem csak néhány hatalmas lelógó ágát vágják le.


25. Somogy ”legderekabb” tölgye

Kocsányos tölgy (Quercus robur). Barcson, az állomás közeli Mészégető utcában van a Somogy Megyei Önkormányzat Együtt-Egymásért Szociális Otthona. Az intézmény az egykori Széchenyi kastélyban kapott helyet, és a korabeli tulajdonosok ízlését és jómódját mutatja a kastélypark is. Hatalmas fák, barátságos sétányok szolgálják a lakók kellemes komfortérzetét. E fák, méretük alapján száz-százötven évesek lehetnek, azonban van közöttük egy kocsányos tölgy, amelyik jócskán meghaladhatja ezt a kort. Mellmagasságban mért törzskerülete – egy jókora dudorral – 745 centiméter, de ha leszámítjuk a dudor okozta növekményt, akkor is 710 centiméteres lenne a kerülete. Vagyis minden valószínűség szerint a megye „legderekabb” tölgyét tisztelhetjük benne.
A huszonnégy méter magas, elfogadható egészségi állapotban lévő fáról a mérete alapján feltételezhető, hogy kora közelíti a háromszáz évet. Ez pedig azt jelenti, hogy – mivel a kastélyparkok telepítésének a divatja a tizenkilencedik században volt –, valószínűleg a park kialakításakor már tekintélyes méretű fa lehetett, azaz a Dráva-vidék egykori természetes állapotából itt maradt famatuzsálem lehet.

 

 

Kapcsolódó képek

Utoljára frissítve: 2016. 11. 09. 16:59

Fel