Fésűs Éva

(1926. 05. 14. - 2019. 02. 21.)

Meseíró

2014 január 6-án a megye legmagasabb elismeréseként „Pro Comitatu Somogy” Kitüntető Díjat és megyecímerrel díszített aranygyűrűt kapott. Ez alkalommal hangzott el az alábbi laudáció:

Somogy Művészeti díjasa, Kaposvár meseíró díszpolgára, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjének tulajdonosa, s akit a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) életműdíjjal tüntetett ki.

Aktív rádiós éveiben több száz műsora és huszonnyolc mesejátéka került adásba, amelyekből később meseregények születtek. Humánummal, hittel, szeretettel átszőtt meséin, meseregényein generációk nevelkedtek. Egyik legnépszerűbb meséjéből, A palacsintás királyból nemcsak nagy sikerű film készült, évekkel ezelőtt a kaposvári Csiky Gergely Színház is bemutatta.
1926-ban született Cegléden. Kereskedelmi középiskolában szerzett érettségit. Temesi Lajossal kötött házassága repítette Somogyba; 1950 óta él Kaposváron. Három gyermeke, tizenkét unokája, nyolc dédunokája van. Nyugdíjazásáig gyors- és gépírónőként dolgozott, ami mellett meseírással foglalkozott. Számtalan rádiós, televíziós mese, hangjáték, színdarab, több mint 20 kötet szerzője. Műveinek népszerűségét jelzi, hogy egy időben hamisították meséit.

Élete, alkotópályája az alázatról, a jobbítás szándékáról, a szolgálatról, Isten belénk kódolt ajándékairól szól. Mesékből, versekből szőtt életművet, de nem magának, hanem hallgatóinak, olvasóinak, gyermek- és felnőtt közönségének. Az iránytűt pedig, amit az Úrtól kapott, soha nem dobta el. Szelíden tudatja velünk: „Kegyelmed gyöngyein kapaszkodva / lógok az irgalom rózsafüzérén.”

Öreg írógépe most sem pihen; prózába, lírába tömöríti mondandóját, és szüntelenül imádkozik azért, hogy jobb legyen a világ. Kívánjuk, kapaszkodjon még sokáig a Gondviselés szalmaszálaiba, és – ahogy ő fogalmaz – „beomlott reménységek romjain” is higgyen „a tücsökmuzsikás szavak vigaszában, a szeretet áramütéseiben, a kegyelem keresztvízből megmaradt harmatcseppjeiben”.

Fésűs Éva 2019. február 21-én hunyt el Kaposváron.

A meseíró honlapja

 


Fel