Könyvajánló Somogyról

Összeállította: dr. Sipos Csaba és Nagy Zoltán

(Válogatott irodalomjegyzék)

I. 1945 előtt megjelent könyvek

1. Beck Gergely: A belsősomogyi ref. egyházmegye története. Csurgó: Cs. V. M. Ref. Gimn., 1935. 107 p. (A református lelkész műve gyakorlatilag egyház- és településtörténeti adattár. Közli a lelkészek névsorát is, mégpedig a kezdetektől, tehát az 1550-es évektől az 1930-as évekig.)

2. Bécsy Márton – Prilisauer Adolf: A Kaposvári M. Kir. Állami Főgimnázium története, 1806–1895. Kaposvár : Hagelman K., 1896. 328 p. (A két gimnáziumi tanár méltán híres műve nélkülözhetetlen iskolatörténeti forrás. A megyeszékhely meghatározó szerepű középiskolájának történetét, szervezetét, nevelési munkáját, belső ügyeit, tanárait és tanulóit mutatja be az alapí-tás évszázadában.)

3. Bereczk Sándor: Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejlődése. Budapest : Arany J. Irod. és Ny. Műint., 1925. 191+48 p. (A műszaki tanácsos könyve a városismeret egyik alapműve. A megyeszékhely történetén kívül foglalkozik az egyes épületekkel, hivatalokkal, tanintézetekkel, vállalatokkal, egyházakkal, egyesületekkel, de a tisztviselőkkel, a múlt és az akkori jelen meghatározó személyiségeivel is. Erőssége a gazdag képanyag. Megjegyzendő, hogy a könyv tartalomjegyzéke valójában tárgymutató.)

4. Bergel József: Kaposvár 40 év óta. Kaposvár: Jeiteles-ny., 1877. 71 p. (A kaposvári orvos sajátos hangulatú visszaemlékezése az első somogyi helytörténeti munkák közé tartozik. Egyúttal a helyi zsidóság történetének is fontos forrása.)

5. Bódi Ferenc: A Csurgói Református Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium másfélévszázados története. Kaposvár : Új-Somogy-ny., 1943. 372+159 p. (Az első somogyi középiskola másfél évszázados jubileumára megjelent monumentális, kétkötetes munka nemcsak a Somogy megyei, hanem általában a magyarországi neveléstörténeti irodalomnak is szerves része. Forrásértékét növeli a második kötetben közreadott okmánytár.)

6. Burics László: Nagyatád nagyközség múltja és jelene: helységmonográfia. Nagyatád: Szerző, 1933. 67 p. (A polgári iskolai tanár művének leghangsúlyosabb témái: a természeti földrajz és a gazdasági élet. A könyv jelentőségét mutatja, hogy 1999-ben reprint kiadásban is megjelent.)

7. Cholnoky Jenő: Balaton. Budapest: Franklin, [1937]. 191 p. (A jeles földrajztudós már 67 éves volt, amikor ez a műve megjelent. A 120 képpel illusztrált kötet nem a szűkebben vett szakmának, hanem a nagyközönségnek készült, s szerzőjének nemcsak páratlan hozzáértéséről, hanem a tó és vidéke iránti szeretetéről is árulkodik.)

8. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. köt. Budapest : MTA, 1894. 860 p. (A jeles történész monográfiájának reprint kiadása 1985-ben jelent meg. A második kötet több mint száz oldalon keresztül foglalkozik Somogy vármegyével, külön tárgyalva a várakat, a városokat és a többi település történetét.)

9. Csányi Ferenc: Lapok Somogymegye múltjából. Kaposvár : Hagelman-ny., 1889. 158 p. (A kaposvári káplán könyve az első somogyi monográfiák közé tartozik. A szerző figyelme számos részterületre terjedt ki a török hódoltság korától a boszorkánypereken át a somogyi céhekig.)

10. Csire István: Vázlat Csurgó múltjából, különös tekintettel az ottani ref. gimnázium és egyház megalapítására. Csurgó: Vágó-ny., 1907. 264 p. (A nagybajomi református lelkész ebben a könyvében egyesítette az egyház-, a nevelés- és a helytörténetet. A mű értékéhez jelentősen hozzájárul a terjedelmes függelékben közölt egykorú források sora.)

11. Csorba József: Somogy vármegye ismertetése. Pest : Emich-ny., 1857. 221 p. (A jeles orvos műve a megye történetével foglalkozó munkák közül az elsők egyike, de szerzője műveinek sorában időben az utolsó volt. A hatalmas munka, amely sokoldalúan ismerteti Somogy megyét, ma is fontos forrásunk.)

12. Entz Géza – Sebestyén Olga: A Balaton élete. Budapest : Kir. Magyar Természettud. Társ., 1942. 366 p. (A Magyar Biológiai Kutatóintézet munkatársainak könyve tudományos igénnyel készült ugyan, de azzal a szándékkal, hogy a Balatont „a legszélesebb körökkel” is megismertesse. A munka több oldalról közelíti meg a tó és vidékének természeti földrajzát, a vízrajztól az éghajlaton át a növény- és állatvilágig.)

13. Fekete Gyula: Az ötven év előtti Kaposvár és fellendülésének korszaka. Kaposvár : Új-Somogy, 1929. 82 p. (A neves ügyvéd viszonylag kis terjedelmű munkája annak a helytörténeti memoárirodalomnak az egyik darabja, amely már az ő korában is nagy múltra tekintett vissza. A könyvecske tárgya a megyeszékhely dualizmus kori fejlődése, ezen belül is elsősorban a Németh István polgármester nevével fémjelezhető korszak. Utolsó fejezete a fonyódi fürdőkultúra kialakulásával foglalkozik, mivel a szerző Fonyódot mintegy „Kaposvár külvárosának” tekinti.)

14. Gönczi Ferenc: A somogyi betyárvilág. Kaposvár : Új-Somogy-ny., 1944. 467 p. (A neves tanfelügyelő és múzeumigazgató mára klasszikussá vált és igen sokat idézett könyve a betyárvilágot főként néprajzi és nem kriminalisztikai jelenségként tárgyalja. A haramiák életrajzát is tartalmazó, számos képpel illusztrált kötet végén név- és tárgymutató segíti az eligazodást.)

15. Gönczi Ferenc: A somogyi gyermek: a somogymegyei földmívesnép gyermeknevelési módjának s a gyermekek különböző szokásainak leírása. Csurgó: Cs. V. M. Ref. Gimn., 1937. 312 p. (A kaposvári múzeumigazgató immár szintén klasszikussá vált művének tartalmát jól tükrözi a hosszú alcím. A néprajzi munka rendkívül részletesen járja körül a témát a viselős asszonyok táplálkozásától a gyermekek betegségein át a gyermekjátékokig és a gyermeki népszokásokig.)

16. Gruber János: Morzsák a negyvenéves asztalról. Kaposvár : Gerő Zs., 1913. 224 p. (A kaposvári ügyvéd, lapszerkesztő, politikus és életművész saját élményeit osztja meg az utókorral. Az emlékmorzsák – azaz a könyv egyes fejezetei – a kiegyezés utáni Somogy megye világába kalauzolják el az olvasót.)

17. Gruber János: Morzsák az ötvenéves asztalról. Kaposvár : Szabó L., 1925. 158 p. (A szerző előző művének folytatása. A már csaknem nyolcvanéves Gruber még egyszer visszatekint ifjúságának kedves Somogyára, emlékezéseivel pótolhatatlan helyismereti és mentalitástörténeti forrásanyaghoz juttatva az ifjabb nemzedékeket.)

18. Hirsch Alfréd: Somogy vármegye gazdasági monographiája: agrarstatistikai tanulmány. Budapest : Grill, 1903. 107 p. (A megye mezőgazdaságának állapotát elemző tanulmány elsősorban a korabeli gazdaközönségnek szól, sok helyen a fejlődés útját is megjelölve. Pontos helyzetfelmérése, nagyszámú adata révén azonban mára a megye agrártörténetét kutatók fontos forrásává vált.)

19. Hortobágyi Ágost: Somogyi Helikon. Kaposvár: Szerző, 1928. 244 p. (A nyugalmazott tanfelügyelő munkája a somogyi írók és művészek adattára; betűrendes életrajzgyűjtemény, amelynek nagy előnye, hogy nemcsak a lezárt életpályákat, hanem a kötet megjelenésének idején még élő nagyjainkat is számba vette. A Somogyi Helikon ma is gyakran használt somogyi kézikönyv.)

20. A Kaposvári Magyar Királyi Állami Főgimnázium emlékkönyve, 1812–1912. Kaposvár : Szabó L., 1913. 367 p. (Az igen alapos munkával elkészített emlékkönyv hű tükre a gimnázium akkor már egy évszázados történetének. Tanulmányokat, statisztikákat, visszaemlékezéseket és dokumentumokat egyaránt tartalmaz. Adatgazdagsága és nem utolsósorban kiváló képanyaga azonban nemcsak az iskolatörténet, hanem a somogyi helytörténet és általában a művelődéstörténet kutatói számára is hasznossá teszi.)

21. Kurtz Géza – Kristófy Géza: A Cs. és Kir. „Albrecht főherceg” 44. Gyalogezred és a Cs. és Kir. 105. Gyalogezred története. Budapest : Merkantil Ny., [1937]. 550 p. (A híres somogyi „rosseb”-ezred múltját hivatásos katonatisztek írták meg. Főként az első világháborúval foglalkozó, de az ezredtörténet korábbi időszakára is visszatekintő munkájuk elsősorban hadtörténeti vállalkozás, ugyanakkor személyi adattár is, amely a tiszteknek, az altiszteknek és az „egyszerű” bakáknak állít emléket.)

22. Melhárd Gyula: Somogyvármegye a rendi országgyűléseken. Veszprém : Egyházmegyei Könyvny., 1906. (Az esperesplébános hatalmas munkája elsősorban egykorú okmányok közlésével mutatja be a somogyi önkormányzat múltját 1661-től az 1811–12-es országgyűlésig.)

23. Merényi Oszkár: Berzsenyi Dániel. Csurgó: Cs. V. M. Ref. Gimn., [1938]. 240 p. (A jeles irodalomtörténész és Berzsenyi-kutató műve, amely a Csurgói könyvtár című sorozatban jelent meg, sokoldalúan foglalkozik a költővel: életrajzával, lírájának alapvonásaival, nyelvével, versformáival éppúgy, mint levelezésével és más prózai műveivel.)

24. Nádujfalvy József: Somogymegye szociális és gazdasági helyzetképe. [Kaposvár] : [Kultúra Könyvny.], 1939. 223 p. (A kötet a két világháború közötti időszak népszerű megyei monográfiája volt. Elsősorban a népességi, a területi és az életviszonyok módszeres vizsgálatát tekintette feladatának, számos statisztikai adat felhasználásával. Nemcsak feltérképezte a megye szociális és gazdasági viszonyait, de a helyzet javítását célzó javaslatokat is tett.)

25. Németh Béla: Szigetvár története. Pécs : Pécsi Irod. és Könyvny. Rt., 1903. 391+31 p. (A terjedelmes mű, amely az évszázadokig Somogy megyéhez tartozó Szigetvár történetét tárgyalja, elsősorban a török időkre, s azon belül is Sziget híres ostromára helyezi a hangsúlyt.)

26. Noszlopy Aba Tihamér: Régi Somogy – régi Kaposvár: igaz történetek, elbeszélések és anekdoták Somogyország multjából. Kaposvár : Szerző., 1943. 199 p. (A könyv leginkább talán Gruber János híres „Morzsáihoz” hasonlít, hiszen különálló történeteket, emlékdarabkákat rendezett kötetté a szerző. Nem adatokat sorakoztat egymás mellé, inkább a múlt szellemét próbálja megidézni, a megyetörténet „elpihent hőseinek” kíván emléket állítani.)

27. Noszlopy Tivadar: Elmúlt időkből. Kaposvár: Hagelman-ny., 1910. 132 p. (A somogyi helytörténeti irodalomnak ez a korai darabja főként abban különbözik Gruber János vagy Noszlopy Aba Tihamér hasonló munkáitól, hogy nem annyira a szerző személyes emlékeinek ad keretet, hanem inkább a régmúlt – az igazán „elmúlt” – időkből mesél el somogyi történeteket.)

28. Nyíri Antal: A zselicségi Szenna és vidéke magyar nyelvjárása. Csurgó : Cs. V. M. Ref. Gimn., 1939. 192 p. (A gimnáziumi tanár nyelvészeti munkája a Csurgói könyvtár című sorozatban jelent meg. A hangtannal, alaktannal, jelentéstannal és mondattannal foglalkozó fejezetek után népmeséket, népdalokat és népballadákat is közöl. Nagy erőssége a könyvnek a részletes és nagy terjedelmű tájszójegyzék.)

29. Roboz István: A tükörből. Kaposvár: Jeiteles H., 1880. 316 p. (A híres kaposvári újságíró a korabeli valóságot bemutató politikai cikkeiből állította össze ezt a gyűjteményt. „Az igazságot kerestem – mondja a szerző –, s iparkodtam tükörbe állítani.”)

30. Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hesszenből Tolna–Baranya–Somogyba a XVIII. század első felében. Győr : s. n., 1939. 82 p. (Az evangélikus lelkész kis terjedelmű munkája ma is fontos forrás mindazok számára, akik a dél-dunántúli német népesség, illetőleg a helyi protestánsok történetével foglalkoznak.)

31. Somogy megye adattára, 1937. Szerk. Zsadányi Oszkár. Pécs : Haladás Ny., 1937. 301+148 p. (A kötet nem egyszerűen a megye, a megyeszékhely és a somogyi települések legfontosabb adatait tartalmazza, hanem tanulmányokat is közöl Somogy múltjáról és jelenéről. Az ismeretekben rendkívül gazdag munkát terjedelmes személyi adattár egészíti ki.)

32. Somogy vármegye és Kaposvár megyei város általános ismertetője és címtára az 1932. évre. Főszerk. F. Szabó Géza. Budapest : Vármegyei Tisztviselők Orsz. Egyes., [1932]. 514 p. (A kiválóan szerkesztett kézikönyv ma is nélkülözhetetlen forrása Somogy megye két világháború közötti históriájának. A megye és az egyes járások történetével külön tanulmányok foglalkoznak. A somogyi települések adatait járások szerinti csoportosításban közli, nem feledkezve meg a jeles személyiségek rövid életrajzáról sem. A gyorsabb eligazodást összesítő helynévmutató segíti.)

33. Somogy vármegye. Szerk. Csánki Dezső. Budapest : Orsz. Monogr. Társ., [1914]. 655 p. (A Magyarország vármegyéi és városai című sorozatban megjelent monográfia mindmáig a Somogy megyei helytörténeti kutatás legfontosabb kézikönyve. Azzá teszi kiváló szerkesztése, gazdag szöveg- és képanyaga, igényessége. A kutatók által csak „Csánki”-ként emlegetett kötet legértékesebb része talán a településtörténeti adattár, a kronologikus felépítésű megyetörténeti rész és a megye nemes családainak szentelt fejezet.)

34. Somogymegye Trianon után. Szerk. Dömjén Miklós. Budapest : Szerző, [1932]. 258 p. (A kézikönyv nagy értéke a gazdag fényképes adattár, amely a megyeszékhely és az egyes járások jelentős személyiségeit mutatja be. Ugyanakkor fontos tanulmányokat is tartalmaz, amelyek a megye gazdasági és kulturális életét jellemzik.)

35. Somogyvármegye kis lexikonja. Összeáll. Sipos György. Kaposvár : Új-Somogy-ny., 1937. 320 p. (A most is nagyon jól használható kézikönyv címéhez méltóan tömören, lexikonszerűen foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat az 1930-as évek Somogyáról. Elsősorban községi és közigazgatási adattár, de egyebek mellett az egyesületekre, iskolákra, egyházakra, iparosokra vonatkozó információk gazdag tárháza is.)

36. Somogyvármegyei gazdaságtörténeti adatok. Összeáll. Melhárd Gyula. Kaposvár : Jancsovits-ny., 1896. 74 p. (A millennium évében megjelent kötetet Mernye tudós plébánosa állította össze. A számos adatot és táblázatot tartalmazó munka fontos forrása a megye gazdaságtörténetével foglalkozó kutatásoknak.)

37. Szaplonczay Manó: A Somogyi Balatonpart községei mint nyaraló és fürdőhelyek. [Kaposvár] : Röthler Gy., 1896. 85 p. (A vármegye tiszti főorvosának könyvecskéje egyszerre dokumentálja és ösztönzi a balatoni fürdőkultúra, a Balatonkultusz fejlődését.)

38. Széchenyi Imre: Somogy megye. Budapest: MTA, 1892. 41 p. (A kis terjedelmű munka egyike az első megyei monográfiáknak. A vármegye közgazdasági előadójának műve különösen a mezőgazdaság és az agrárpolitika kérdéseivel foglalkozik behatóan.)

39. Szeghalmy Gyula: Dunántúli vármegyék. Budapest : Magyar Városok Monogr., 1939. 932 p. (A hatalmas monográfia második része foglalkozik Somogy megyével, Fóris Anna és Kertész János összeállításában. A megye településeinek bemutatását gazdag személyi adattár követi.)

40. Tamás József: Népművelés Somogyban: népműveléstörténeti monográfia. Kaposvár : Fenyvesi B., 1941. 70 p. (A népművelési titkár műve összefoglalást ad a népművelés somogyi fejlődéséről az „első nyomoktól” Berzsenyi Dániel és Nagyváthy János szerepén át egészen a népkönyvtárakig. Ugyanakkor részletesen beszámol az 1940–41. évi népművelési munkáról.)

41. Tóth Endre: A belsősomogyi református egyházmegye Mária Terézia korában. Csurgó: Cs. V. M. Ref. Gimn., 1940. 195 p. (A teológiai tanár munkája nem egyszerűen egyháztörténet, nem csupán a hitélet krónikája, hanem részletes településtörténeti adattár is, hiszen ábécérendben ismerteti az egyes gyülekezetek históriáját.)

42. Valentényi Gáspár: A somogymegyei céhek. Szekszárd : Molnár, 1909. 144 p. (A tudományos igénnyel íródott mű elsősorban az ipartörténet és a művelődéstörténet kutatóinak érdeklődésére számíthat. A somogyi céhrendszer, a céhek szervezete és belső szabályai mellett olyan kérdésekre is kitér, mint a céhek valláserkölcsi szerepe.)

43. Vármegyei mindenttudó: könyvkalauz Somogyvármegyéről. Szerk. Szilágyi János. Kaposvár : Somogyi Újság, 1926. 306 p. (A cím kissé hangzatos, de jól kifejezi a mű lényegét, hiszen valóban rengeteg adatot tartalmaz az 1920-as évek Somogyáról. A kötet elején található községi adattár például 315 somogyi települést ismertet. A tematikus tartalomjegyzék megkönnyíti a könyvben való tájékozódást.)

44. Vasdényey Imre: Ősi birtokok és birtokosok Somogyvármegyében. Kaposvár : Somogyi Újság, 1922. 62 p. (Alapos családtörténeti munka, jobban mondva család- és birtoktörténeti adattár, amelyet még ma is gyakran forgatnak a kutatók.)

45. Véssey Lajosné Somssich Agath: Somssich Pál élete és működése. Budapest : Vajna és Bokor, [1944]. 320. (A könyv a 19. század egyik legnevesebb somogyi politikusának, a kaposvári gimnázium pártfogójának életrajzát korabeli dokumentumokon keresztül mutatja be. A mű nemcsak politikai életrajz, hanem egy sokszínű század politika- és eszmetörténete is.)

46. Vikár Béla: Somogymegye népköltése. Budapest : Kisfaludy Társ., 1905. 472 p. (A kiváló etnográfus munkája hatalmas vállalkozás: a balladákat éppúgy feldolgozza, mint a népdalok különféle nemeit, a meséket és a mondákat. A somogyi néprajzkutatás egyik alapműve a dallamok kottáit is közli.)

II. Somogy megyére vonatkozó könyvek (1998–2004)

1. Balaton ősztől tavaszig. Szerk. Győri Lajos. Budapest : M. Fotóműv. Alkotócsop. Orsz. Szöv., 2002. 80 p. (Rendkívül szép felvételekből válogatott fotóalbum. Anyaga a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége által meghirdetett nyílt fotópályázatra érkezett képekből állt össze.

2. Bodrossy Leó: A Balaton regénye. Budapest: Minerva, 2002. 612 p. (A hatalmas monográfia a Balaton- és a Bakony-vidék kultúrtörténeti fejlődését mutatja be, a tó születésétől kezdve az 1970-es évekig.)

3. Cholnoky Jenő: A mindig szép Balaton: válogatás Cholnoky Jenő írásaiból, 1914–1944. Szerk. Németh Ákosné. Balatonfüred : Önkorm. : Városi Könyvtár ; Veszprém : Faa Produkt Ny., 2004. 256 p. (A szerkesztő előszava szerint Cholnoky „itt közreadott, három évtized terméséből válogatott, tematikusan csoportosított írásai és a rajzok, akvarellek hűen tükrözik a 20. század egyik legsokoldalúbb földrajztudósának mély vonzalmát, elkötelezettségét a változó arcú, mindig szép Balaton és csodálatos környéke iránt… Minden írásából érezzük a Balaton-vidék jelenéért és jövőjéért érzett felelősségét és aggodalmát.” A kötet értékét Kubassek Jánosnak a geográfus életútját, tudományos munkásságának jelentőségét ismertető tanulmánya, valamint hely- és személynévmutató is emeli.)

4. Értékteremtő Somogy az ezredfordulón, 1998–2002. Kaposvár : Somogy M. Önkorm., 2002. 260 p. (A „sajátosan eklektikus” kötet a megyei önkormányzat tevékenységéről és törekvéseiről ad képet. A mű tanulmánygyűjtemény is, adattár is, de mindenekelőtt kordokumentum, amely a megye ezredfordulós állapotáról ad képet az utókornak.)

5. Géger Melinda: Képzőművészeti élet Somogyban, 1945–1990. Kaposvár : Somogy M. Múz. Ig., 1998. 152 p. (A megyei múzeum művészettörténészeinek több mint egy évtizedes munkája nyomán készült könyv hiánypótló munka, hiszen Somogy kortárs művészeti életéről eddig nem született átfogó tanulmány. A színes képekkel illusztrált kötet az egyes művészek munkásságának bemutatása révén adattárként is használható.)

6. Honismeret az ezredfordulón : somogyi arcok, vallomások. Kaposvár: Somogy M. Honism. Egyes., 2002. 153 p. (Az immáron tízéves Somogy Megyei Honismereti Egyesület ünnepi kiadványa az egyesület működésének, a megyei honismereti mozgalom eredményeinek állít emléket, és mindenekelőtt a megye elhivatott helytörténészeinek munkája előtt tiszteleg. Az interjú- és önéletrajz-gyűjteményt számos fotó díszíti.)

7. Horváth Zoltán György: Somogy, Tolna és Baranya középkori templomai a teljesség igényével. Budapest : Romanika, 2004. 255 p. (A könyv a Dél-Dunántúlnak azokat a templomait és templomromjait ismerteti, amelyeknél a középkori jelleg „jelenleg is élvezhető mértékben látható”. A legfontosabb kronológiai adatokat is tartalmazó szöveg mellett rendkívül látványos fotók mutatják be a műemlékeket, az építészeti értékek mellett a freskókról és szobrokról sem feledkezve meg. A kötet szerkezete egy lehetséges bejárási utat követ, így útikönyvként is használható.)

8. Király István: A Dél-Dunántúl mezőgazdasága és állattenyésztése, 1848–1944. Kaposvár : Szerző, 2004. 433 p. (A szerző abból indult ki tanulmánykötetében, hogy Somogy, Tolna és Baranya megye mezőgazdaságának történetében a tárgyalt évszázad során a szarvasmarha-tenyésztés fellendülése volt a legnagyobb jelentőségű folyamat. Azért is, mert együtt járt az egész falusi társadalom átalakulásával. A külön-külön jegyzetekkel ellátott tanulmányok három évtized kutatásainak egy részét foglalják össze; az első közléshez képest kisebb-nagyobb mértékben átdolgozva, kijavítva, hogy az új adatok és szempontok is megjelenhessenek.)

9. Király Lajos: „Híres betyár vagyok…” : a betyár alakja a somogyi népköltészetben. Kaposvár : Somogy M. Honism. Egyes., 2002. 206 p. (A neves nyelvész és néprajzkutató könyve pótolhatatlan adattára a somogyi betyárdaloknak, betyárballadáknak és -mondáknak. A szerző a betyárromantika kialakulásával és a földrajzi nevekben tükröződő betyáremlékekkel is foglalkozik. A kottákkal kiegészített könyv értékét összetett mutatórendszer növeli.)

10. Király Lajos: Kalendáriumi jeles napok népszokásai és hiedelmei Somogyban. Kaposvár : CSVMTF, 1995. 160 p. (A könyv népszerűségéhez nagyban hozzájárul, hogy rendkívül könnyen áttekinthető. A szerző a naptár napjain vezeti végig az olvasót – január 1-jétől december 31-éig –, tehát kronológia szerint csoportosítja az egyes dátumokhoz fűződő somogyi népszokásokat.)

11. Király Lajos: Somogyi népszokások, 1. : A kalendáriumi jeles napok és a falusi társas munkavégzés szokásai. Kaposvár : Kaposvári Egyetem, 2002. 220 p. (A könyv szerkezete hasonló az 1995-ben megjelent mű felépítéséhez, de a szerző most jelentősen kibővítette a hét évvel azelőtt kiadott első összefoglalást. A gyűjtők jóvoltából még több helységből közöl adatokat, a szöveghez szemléltetésül fényképeket és kottákat is csatolva.)

12. Kiss Sándor, M.: Olvasókönyv: Forradalom Somogyban – 1956. Budapest : Püski, 1997. 352 p. (A kötet a forradalmi napok szemtanúinak és az események résztvevőinek visszaemlékezéseit közli. Kiemelten foglalkozik a berzencei sortűzzel, és válogatást ad közre az erőszakszervezetek dokumentumaiból is.)

13. Látnivalók Somogy megyében. Főszerk. Dávid János. Miskolc : Well-Press, 2000. 256 p. (A Vendégváró című sorozatban megjelent kötet lényegében idegenforgalmi adattár, amely számos színes fotót és praktikus információt is tartalmaz.)

14. Pesty Frigyes: Somogy vármegye helynévtára. Szerk. Bősze Sándor. Kaposvár : Somogy M. Levéltár, 2001. 416 p. (Az értékes forráskiadvány, mely az 1860-as években gyűjtött anyagot dolgozza fel, 303 somogyi települést ismertet.)

15. Pro civitate et comitatu – a közjóért, 1998–2002: Somogy megye. Kaposvár: Somogy M. Önkorm., 2002. [96] p. (A könyv szervesen kapcsolódik az Értékteremtő Somogy az ezredfordulón, 1998–2002 című kötethez. Ez a mű tulajdonképpen színes arcképsorozat a Somogy Megyei Közgyűlés tisztségviselőiről és a megye polgármestereiről, a települések címerével kiegészítve.)

16. Somogy fauna katalógusa. Szerk. Ábrahám Levente. Kaposvár : Somogy M. Múz. Ig., 2001. 494 p. (A 39 kutató nagy és úttörő munkára vállalkozott, hiszen első ízben próbálták meg összeállítani Somogy megye állatfajainak listáját. A szépen illusztrált könyvet Horn Péter akadémikus is a somogyi zoológusok alapművének tekinti.)

17. Somogy megye: Csurgó és térsége. Szerk. Izményi Éva. Hatvan : CEBA, 1999. 154 p.

18. Somogy megye: Dráva mente. Szerk. Izményi Éva. Hatvan : CEBA, 2000. 194 p.

19. Somogy megye: Marcali-hát. Szerk. Izményi Éva. Hatvan : CEBA, 1999. 232 p.

20. Somogy megye: Nagyatád és a Rinya mente. Szerk. Izményi Éva. Hatvan : CEBA, 2000. 178 p.

21. Somogy megye: Pogány völgye. Szerk. Izményi Éva. Hatvan : CEBA, 1999. 131 p. (A kötetek a Magyarország kisrégiói című sorozatban jelentek meg, melynek célja a megyei kézikönyvek mellett egy-egy tájegység még részletezőbb bemutatása. A sorozat somogyi kötetei gazdag, színes képanyaggal hozzák közel az olvasóhoz a megye változatos tájait. A kisrégió települései után a térség neves személyiségeit mutatják be a szerzők. Ezt információs kalauz követi, majd közszolgálati és gazdasági adattár zárja a kötetet.)

22. Somogy megye helyismereti könyve. Szerk. Bősze Sándor, Petrovics István, Simon József. Kaposvár : SMPI, 2000. 163 p. (A kötetet a honismerettel foglalkozók kézikönyvként is használhatják, hiszen a megye földrajzával, régészetével, történetével, irodalmával, színháztörténetével, képzőművészetével, néprajzával egyaránt foglalkozik. Anyagát válogatott bibliográfia is kiegészíti.)
3. oldal

23. Somogy megye kézikönyve. Főszerk. Izményi Éva, Nagy Jenő, Troszt Tibor. Hatvan : CEBA, 1998. 988 p. (A Magyarország megyei kézikönyvei című sorozatban megjelent kötet régi hiányt pótol. Bár nem helyettesíti Csánki Dezső 1914-ben megjelent megyei monográfiáját, nagyon jó összefoglalást ad Somogyról. Kitér a megyei földrajzára, történelmére, gazdasági életére, külkapcsolataira is. Legnagyobb értéke a megye településeit bemutató részletes adattár. A speciális adattárban a megyei jeles közéleti személyiségeiről, műemlékeiről, természetvédelmi területeiről egyaránt olvashatunk. Számos kép – köztük sok színes – és angol nyelvű összefoglaló növeli a mű információértékét.)

24. Somogy megye kézikönyve. Szerk. Bunovácz Dezső. Budapest : CEBA, 2004. 468 p. (A sokszerzős megyei kézikönyv nemcsak adataiban frissebb, mint 1998-ban megjelent elődje, hanem szerkezetében is követi a közigazgatásban bekövetkezett változásokat. A megyét általánosan tárgyaló fejezet után ugyanis már kistérségenként sorolja fel a településeket, figyelmet szentelve az egyes térségek önálló ismertetésének is. A kötet információs értékét jelentősen növeli a településtörténeti rész után következő, a megye jelentősebb műemlékeit és természeti értékeit színes képekkel is bemutató két fejezet. A műhöz külön kötetben részletes közszolgálati adattár kapcsolódik.)

25. Somogy megye népművészete. Szerk. Kapitány Orsolya, Imrő Judit. Kaposvár : Somogy M. Múz. Igazg., 2001. 557 p. (A Népművészeti örökségünk című sorozatban megjelent mű a somogyi millenniumi kiadványok egyik legszebbike. Az első, mindenre kiterjedő összefoglalása a megye néprajzának, múltnak és jelennek egyaránt. A tárgyi és szellemi néprajz minden ágát felölelő műhöz részletes bibliográfia és egyedülálló, jórészt színes képanyag tartozik.)

26. Somogy megye. [Fotóalbum.] Főszerk. Jákli Péter. Kaposvár : Mark-Komm Kft., 1994. 125 p. (Első ízben jelent meg összefoglaló, színes fotóalbum az „ezerarcú Somogyország”-ról. A hiányt pótló, nagyon szép kötet információs értékét jelentősen növeli a képaláírások háromnyelvű szövege.)

27. A Somogy Megyei Közgyűlés négy éve, 1994–1998. Szerk. Jákli Péter. Kaposvár : Infomark Kft., 1998. 352 p. (A megyei közgyűlés második önkormányzati ciklusával foglalkozó mű leghangsúlyosabb része természetesen a négyéves munka eredményeit mutatja be adatszerű pontossággal. A kötetet azonban a közgyűlés tevékenységéről alkotott vélemények gyűjteménye, eseménynaptár, sajtótükör, képgyűjtemény és települési adattár is kiegészíti.)

28. Somogy Megyei Önkormányzat évkönyve, 1990–1994. Szerk. Kolber István. Kaposvár : Infomark Bt., 1994. 403 p. (Az adatgazdag kézikönyv a rendszerváltozás után az első összefoglaló kötet a megyei önkormányzat négyéves tevékenységéről. És nemcsak nélkülözhetetlen statisztikai adattár, hanem fontos tanulmánygyűjtemény is, amely az önkormányzat munkájának különböző területeiről tájékoztat. A megye történetéről és jelképeiről ugyancsak olvashatunk a kötetben.)

29. A Somogy Megyei Ügyvédi Kamara emlékkönyve. Összeáll., szerk. Szántó László. Kaposvár : Somogy M. Ügyvédi Kamara, 2000. 220 p. (Az ügyvédi kamarák megalakulásának 125. évfordulójára megjelent kötet történeti tanulmányt, dokumentumokat, visszaemlékezéseket, portrékat és adattárat egyaránt tartalmaz.)

30. Somogy megyei vadászati almanach. Szerk. Bod Lajos. Kaposvár : Orsz. M. Vadászkamara S. M. Területi Szerv., 2001. 413 p. (A rendkívül szép felvételekkel illusztrált, reprezentatív kiadvány a somogyi vadgazdálkodás, természetvédelem és vadászat témáját szinte minden oldalról körüljárja. Tanulmányokat éppúgy közöl, mint visszaemlékezéseket, bemutat intézményeket és a vadászattal kapcsolatba került személyiségeket egyaránt. Foglalkozik a művészetek és a vadászat kapcsolatával is.)

31. Somogyi Hírlap millenniumi almanach, 2001. Szerk. Kercza Imre. Kaposvár : AS-M Kft. Somogy M. Irod., 2001. 254 p.

32. Somogyi Hírlap almanach, 2002. Szerk. Kercza Imre. Budapest : Axel Springer, 2002. 254 p.

33. Somogyi Hírlap almanach, 2003. Szerk. Kercza Imre. Budapest : Axel Springer, 2003. 254 p.

34. Somogyi Hírlap almanach, 2004. Szerk. Kercza Imre. Budapest : Axel Springer, 2004. 254 p. (A nagyalakú kötetek azokat a tudósításokat tartalmazzák, amelyeket a Somogyi Hírlap közölt a megye településeiről „Almanach”-sorozatában. Az adattárként is használható kötetekben megkönnyíti a tájékozódást, hogy az egyes települések ábécérendben következnek egymás után.)
4. oldal

35. A somogyi sport könyve, 2004. Szerk. Kercza Imre. Kaposvár : AS-M Kft., 2004. 111 p. (Ez a kötet, amely a somogyi sport 2004. évéből villant fel emlékezetes pillanatokat, a Somogyi Hírlap új sorozatának első darabja. A lap arra vállalkozott, hogy évről évre közreadja, ami Somogyban és a világban a somogyi sportolókkal történt. A gazdag képanyagot is felvonultató kötet sportágankénti csoportosításban, többnyire interjúk, színes riportok révén azokkal is megismerteti a somogyi sport eredményeit, akik nem lehettek ott a versenyeken.)

36. Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban: válogatott dokumentumok. Kaposvár: Somogy M. Levéltár, 1995. 515 p. (A forradalom eseménytörténetét bemutató tanulmány után a kötet a forradalom somogyi dokumentumait teszi közzé kronologikus rendben, de szól a forradalom előzményeiről, valamint a megtorlásról és a szabadságharc emlékének meghamisításáról is.)

37. Százszorszép Somogy. Szerk. Cseicsner Endréné Hegedűs Erika. Kaposvár : Infomark Kft., 2000. 159 p. (A kötet az 1994-ben megjelent fotóalbum folytatása. Szintén a Balatontól a Dráváig mutatja be a megyét művészi fotók sokaságával, három nyelven közölt képaláírásokkal.)

38. Szita Ferenc: Emlékezés és vallomás : a somogyi könyvtárhálózat kiépítéséről és fejlődéséről, 1949–1992. Kaposvár : Megyei és Vár. Könyvtár, 1999. 273 p. (A megyei könyvtár volt igazgatója több évtizedes könyvtári tapasztalatából gyűjtött össze egy könyvnyi emléket. A somogyi könyvtártörténet és általában a művelődéstörténet kutatói számára igen becses forrásmunka.)

39. Szociális atlasz : Somogy megye, 2004. Szerk. Varga Zsolt. Patalom : „Park” Szociális Otthon, 2004. 151 p. (A rendszeresen megjelenő kötetsorozat legújabb darabja. Amellett, hogy minden somogyi szociális intézményt bemutat, megismerteti az olvasót a megyei önkormányzat módszertani intézményével is. A kötetet különösen a szociálpolitikával és az egészségüggyel foglalkozók forgathatják haszonnal.)

40. Varga István: Fonyód-fürdőtelep múltja képes levelezőlapokon. Veszprém : Faa Produkt, 2004. 125 p. (A fonyódi városi könyvtár igazgatójának könyve egyszerre szól a Balaton, a helytörténet és a fotóművészet barátainak. A több gyűjteményből származó régi képeslapok valódi kortörténetté állnak össze az albumban, hűen tükrözve a 20. század első évtizedeinek hangulatát. A rendkívül esztétikus kivitelű kötet a balatoni fürdőkultúra fejlődésének is fontos dokumentuma.)

41. Zákonyi Botond: Balaton és vidéke. Budapest : Tudex, 2004. 392 p. (Egy új útikönyvsorozat első kötetének szánt munka elsősorban a balatoni horgászat lehetőségeiről szól, de jóval több, mint „egyszerű” szakkönyv. Tartalmában és megformáltságában egyaránt színesen, változatosan érvel amellett, hogy miért vonzó a Balaton. A kötet fő célja éppen az, hogy a tótól mára kissé elfordult turisták számára ötletesen, gördülékenyen, olykor humorosan mutassa be a horgászhelyeket, a vendéglátás kínálatát, a túraútvonalakat, a történelmi emlékeket, a programokat, azaz a „Magyar Tenger” egyedülálló természeti és kulturális értékeit.)

42. Zsidósors Délkelet-Dunántúlon a XVIII. századtól a holocaustig. Szerk. Szili Ferenc. Kaposvár : Somogy M. Levéltár, 1994. 319 p. (A többszerzős kötet a zsidóság történetét bemutató tanulmányok mellett Somogy megye második világháborús zsidó áldozatainak községsoros jegyzékét is közli.)

III. Somogy megyére vonatkozó könyvek (2005-)

1. Somogyország. 2010-ben jelent meg az A/4-es (310 x 232 mm) méretű, kemény táblás borítójú, háromnyelvű (magyar, angol, német) képes album Somogyról. A gondosan összeválogatott fotóanyagban (518 db) megtalálható a megye valamennyi értéke: nemzeti parkok, természetvédelmi területek, szép tájak, tavak, patakok, horgászat, vadászat, gyógyfürdők, a Dráva völgye és a Balaton megannyi értéke. Városok, falvak, tanyák, kastélyok, történelmi emlékek, múzeumok, és látványos attraktív rendezvények.

2. Kaposvári útikalauz. 169 fotó és rövid, érdekes szöveg segítségével sétálva, közben meg-megpihenve bejárható és megismerhető a megyeszékhely minden nevezetessége, helyi értéke. A séta a belvárossal kezdődik, melyet a belső borítón elhelyezett térkép segít. Kicsit távolabbra kalandozva eljuthat a kiránduló a Városligetbe, megismerheti a Donnert, a Róma-hegyet, ahol a nagy festő, Rippl-Rónai József egykori villája áll, az ezeréves apátsági romokat Kaposszentjakabon, az egyetemi campust, a toponári városrészt a műemlék templommal. A könyv végén helyi buszközlekedési térkép található. A 80 oldalas könyv puhatáblás, 195 x 140 mm-es méretű. 

Utoljára frissítve: 2016. 09. 12. 21:10

Fel