A honlap teljes felülete akadálymentes

Rinya mente - kirándulóutak

Szerző: Horváth József

Nagyatád - Török vár (atádi vár): 21 km
A Nagyatádi fürdőtől indulva a Rinya és a Malomárok hídján keresztül jutunk el Henészbe, a falu közepén a kápolnától ke­leti irányban az atádi legelőre érünk. Itt még láthatjuk a valamikori nagy kiterjedé­sű fás legelő maradványát, felfedezhetjük az egykori simongát-prépostpusztai kis­vasút földművét, és ha igazán figyelmesek vagyunk a világháborús frontvonal lövész­árkait is. A nagyfeszültségű vezetékkel szinte párhuzamosan vezet a földút Nagy­korpád irányába. A falu előtt északra for­dulunk és a szabási Rinya-ág mentén nyu­gatra haladva a kőhídtól mintegy 3 kilomé­ternyi távolságra érjük el a környék egyik legromantikusabb helyét, az atádi földvá­rat. Mivel három helység, Atád, Korpád, Szabás határának találkozásánál helyez­kedik el, mindhárom település magáénak mondhatja, bár a várdomb Nagykorpád határában van.
A várdomb maga egy kb. 30 méter át­mérőjű körrel jellemezhető, amely a Rinya medrétől mintegy 15 méternyire emelkedik ki. A középkorban a Rinya a három Atád tér­ségi átkelőhelyeinek egyike volt itt. Állító­lag vám- és árumegállító joggal is rendel­kezett. Az itt lakók tudni vélik, hogy a vár­domb oldalán egy vasajtó zárta a vár alat­ti pincét és az alagút bejáratát. Talán egy­szer egy ásatás feltárja a várdomb rejtett titkát. Élő titok a várdomb legvastagabb fája, egy bükk, amely ősidőkből a vár ura. Talán sokan nem tudják, hogy az ország második legnagyobb kerületű bükkfája áll a somogyi sík kö­zepén, a Rinya-patak páradús levegőjé­nek éltetése mellett.
Pihenőnk után délre, Ganajos puszta irányába induljunk tovább. Ez a puszta is a többiek sorsára jutott a tsz-ek megalakítá­sa után. Fénykorában, a húszas években 90 lakója volt, Nagyatádról még üzemi telefon is vezetett ide. A pusz­tából mára már csak a gémeskút maradt, ha belenézünk védett növényt, gímpáfrányt látunk benne nagy tömegben. A leg­közelebbi nyiladékon tudunk átkelni a Kis-erdőn, közben egy égerlápot is megcso­dálhatunk.
A mezőre érve dél-nyugati irányban már rövidesen láthatjuk az atádi kórház kima­gasló épületét. A Rinya melletti homokbá­nyák falán gyurgyalagok sokasága kelti fel figyelmünket, érdemes megcsodálni eze­ket a nyaranta Dél-Európából ide vonuló, színpompás madarakat. Kiindulási pon­tunkhoz Kiserdőpusztán, vagy Henészen keresztül juthatunk vissza.

Nagyatád - Sziágy: 25 km
A nagyatádi meleg vizű fürdőtől indulva először az 1890-ben létesített park­ban érdemes körülnézni. A mediterrán vi­dékről származó vadgesztenye (törzse mindig balról jobbra csavarodik és sosem fordítva) az uralkodó fafaj, de megtalálha­tó itt nagyon sok hazai őshonos fafaj mel­lett számos exóta is, például a kínai császárfa, a narancseper. Az örökzöld fenyők különösen télen teszik kellemes hellyé a város központját.
Elindulva, keleti irányba vesszük utun­kat. A simongáti hídnál megemlékezünk arról, hogy a középkorban itt gázló volt a Rinyán, majd arról is, hogy a malomárkon vízimalom is működött. Simongát közepén déli irányba, a Rinyával párhuzamosan ha­ladunk tovább. Útközben szomorú pillan­tást vetünk a volt Mándy-féle, romos álla­potú kastélyra, közben eszünkbe jut, hogy de jó lett volna, ha helyreállítják! A kastély értékes parkja igen szépen ápolt volt egészen a kilencve­nes évek elejéig, sajnos ma már veszély­ben van. A szoborpark alkotásait megtekintve a Pollay-i erdő közepe az első pihenőhe­lyünk. A vadászházhoz vezető úttól dél­nyugatra terült el egykor az Iklad nevezetű település, melyet a 16-18. században laktak.
Tovább folytatva utunkat, Rinyaszentkirály határába érve a mintegy 70 hektáros erdő a réti sasok birodalma. Szigorúan vé­dett terület, csak külön engedély birtokában látogatható, ezért óvatosan, csend­ben haladunk el mellette. Rinyaszentkirály közelében, a Lábodi-Rinya vizéből alakí­tottak ki halastavakat, itt a különösen gaz­dag madárvilág az igazi látnivaló. A tavak­tól északra volt egykor a Szentmihály nevű település, mely 1231-1696-ig volt lakott, ám neve még mindig fennmaradt.
A tavaktól délnyugatra található a térség egyik legkedvesebb, de ugyanakkor szebb napokat is látott települése, Rinyaszentkirály, mely 150 éve még na­gyobb lélekszámú volt, mint Nagyatád. A várostól légvonalban 7 km távolságra van, ám közúton csak 21 kilométerre érhető el. A közúttal párhuzamosan Görgeteg irá­nyába sétálunk tovább. A tájat tekintve azonnal a homokdombok tűnnek fel. A fa­luhoz vezető félúton a Veresér nevű patak mentén, az úttól délre Kohány nevű tele­pülés története ad okot rövid pihenőre. Urasága, Koháni Ördög István a szomszé­dos Szentmihállyal hadakozott egykor. A török bevonulása nem csak a hadakozás­nak vetett véget.
Görgetegen megemlékezünk arról, hogy a falu már 1193-ban is létezett, ekkor III. Béla oklevele említi. A kuntelepi részen végighaladva a besenyői földúton egé­szen a cseres legelőerdőig sétálunk, ahol déli irányba fordulva a görgetegi Rinya Lece-hídjához érünk. Útközben a sok he­lyen két méter magasságot is elérő sikálófű hívja fel magára a figyelmet, melynek erős gyökerét egykor súrolóként használ­ták. Egykor a görgetegi Rinya-ág több malmot is hajtott. A Lece-híd melletti domb pedig állítólag a korábbi faszénége­tés nyomát őrzi. Utunkat északkeletnek folytatva mintegy 300 m után elérünk egy jelzett út­vonalat, amely a Sziágyi Erdei Iskola tan­ösvénye, és végcélunkhoz, az iskola épü­letéhez vezet bennünket. Az erdei iskola a SEFAG Zrt. Lábodi Erdészetének kezelésé­ben van és a tanulóifjúság számára ad le­hetőséget arra, hogy az erdőt, az erdő- és vadgazdálkodást a helyszínen megismer­hesse. Sziágytól jól karbantartott földút ve­zet Rinyabesenyőig, így a visszautat ko­rábban megszervezett gépkocsival java­solt megtenni.

Nagyatád - Bakháza - Tarany -Nagyatád: 28 km
Az atádi meleg vizű fürdőtől a Rinya vízfolyását követve déli irányba indulunk, a járhatatlanság miatt a kissé magasabb fekvésű részeken haladva majdnem Bakházáig. A Rinya mentén Pácodpusztán volt a harmadik középkori átkelő, mely mostani túránk legdélebbi pontja. Már messziről látható a sík területből kiemelkedő ember által mesterségesen alkotott földvár maradványa. Északnyugati irányban Háromfán folytatva utunkat a taranyi Rinya mentén Tarany községbe. A templom és a park megtekintése után indulhatunk vissza Nagyatádra. Tegyünk kis kitérőt a Nagyerdőbe, ahol az ország egyik legvastagabb fája található. Nagyatád 5/H erdőrészletben egy feketenyár áll, melynek kerülete 1040 cm, ez hazánk 10 legtermetesebb fáinak egyike.

Szerző: Horváth József

Kapcsolódó képek

Utoljára frissítve: 2016. 10. 05. 16:10

Fel