Izményi Éva: Vendégváró Somogyország
Bármerre is járunk a szépséges Balaton és a medrét szeszélyesen változtató Dráva közötti 6036 négyzetkilométernyi területen, mindenütt apróbb-nagyobb csodára bukkanunk. Az északi határunkat alkotó Balatont szépítjük, csinosítjuk, amikor vendéget várunk, de féltjük, aggódunk érte, amikor apadó vízéről vitatkozunk. Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava mintegy 600 négyzetkilométernyi területet foglal el. Aki látta már a nyári alkonyatban rajta átívelő aranyhidat, hallgatta hajnalban a hullámok csendes csobogását, érezte a meleg víz simogatását, az tudja, miért utaznak ide oly szívesen a turisták.
Megyejárásunkat kezdjük talán Zamárditól, s mostantól bízzuk magunkat a képzeletünkre, ne kötődjünk az 1600 kilométernyi úthálózathoz. E helyen páratlanul értékes leletanyagot, egy avar kori temető 3000 sírját tárták fel a régészek. A szomszédos Szántódpuszta az Európa-Nostra-díjas Majormúzeumáról nevezetes. A XVIII-XIX. században épült kastély és a 32 épületből álló együttes ma is nagyrészt eredeti állapotában látható. A puszta legszebb része a Kristóf kápolna, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a tihanyi félszigetre.
A déli partról érdemes egy kis kitérőt tenni Zala községbe, ahol Zichy Mihály született. Az orosz cári udvar festője, az Arany-balladákat, Petőfi verseit illusztráló művész egykori kúriája ma emlékmúzeum. Visszavár azonban bennünket még a Balaton legalább egy főhajtásra Balatonszárszón: itt robogott át 1937. december 3-án az a végzetes tehervonat, amely József Attilát az életből magával sodorta. A költő emlékét szobránál és a róla elnevezett múzeumban idézhetjük fel.
A parti sávot elhagyva sokhelyütt találkozhatunk gondozott szőlőskertekkel. A Balaton tükrén visszaverődő napfény különösen alkalmassá teszi a vidéket a gyümölcstermesztésre. A meleg nyári estéken érdemes engedni a hűs borospincék csábításának a lellei Kis-hegyen, Bogláron, Lellén vagy Szőlősgyörökben, hogy a zamatos nedű kóstolgatása után megint a történelmi időkbe utazzunk vissza.
A tótól délre talált szálláshelyet magának a honfoglaló magyarság Bogát és Bő nemzetsége, majd a X. század táján átvették a hatalmat az Árpádok-hoz tartozó Fajsz és Koppány. Az első évezred végén a Szent Istvánnal szembeszegülő Koppány vára állott a mai Somogyvár Kupavár nevű dombján. E helyre építtetett bazilikát és a Benedek-rendi szerzeteseknek kolostort egy évszázad múltán I. László, akit 1095-ös halálakor ide is temettek el. Az ezeréves romok között idézzük fel egy pillanatra a szent királyhoz fűződő legendát. Történt, hogy halála után néhány évvel Szent Lászlónak új temetkezési helyet szántak. Miután erről vita kerekedett, így annak eldöntését istenítéletre bízták. Ez abból állt, hogy a koporsót szekérre tették, s várták, merre indulnak meg maguktól a lovak. Mivel azok Nagyvárad irányába vették útjukat, így a király ott lelte meg végső nyughelyét.
Mindössze néhány kilométerrel odébb találjuk Somogy másik jelentős műemlékét, a somogyvámosi Puszta-tornyot, amely több mint nyolc évszázada állja az elemek ostromát. A település arról is nevezetes, hogy itt telepedtek meg a Krisna-hívők, akik a látogatók ezreit vonzzák évente a faluba.
Bodrog mellett a már említett Bő nemzetség birtokát találjuk, feltárásakor leltek rá a régészek az európai viszonylatban is különleges rovásírásos agyagfúvókára, amely a X. századból való. Csupán egy gondolatnyira innen találjuk Somogyfajszot, ahol az erdő mélyén egy különleges őskohómúzeumot rejtenek a fák.
A történelemben kissé megfáradt utazót most egy páratlan természeti környezetbe invitáljuk: üljünk fel Mesztegnyőn a kisvasútra, amely védett növények és állatok élőhelyén zakatol velünk végig. Nincs messze Berzsenyi Dániel niklai kúriája, ahol egy XIX. századi nemesi otthon vendégének érezhetjük magunkat.
Kissé nyugatabbra már Lengyel József és Bernáth Aurél szülővárosában, Marcaliban járunk, ahonnan a megye déli része felé tartva érjük el az egykori királynéi birtokot, Segesdet, melyet egykor II. Endre adományozott feleségének. A tatárjárás után IV. Béla itt alakította meg az ország felépítésére hivatott kormányát, majd a kastély falai között töltötte ideje egy részét IV. László, s e helyen találkozott anyjával Nagy Lajos király. A ferences kolostor és templom, a csodás Széchenyi kastély látványa után forduljunk újból a természet szépségei felé. A közelben találjuk a vadban gazdag erdőrezervátumot, Kaszót, s mellette a védett őslápot, a Baláta-tavat.
A déli végeken kalandozva kopogtassunk be a több mint két évszázados csurgói gimnázium ajtaján: az öregkönyvtár falai között bizton megérezzük Csokonai Vitéz Mihály szellemét. A költő itteni tanítóskodása alatt íródott az Özvegy Karnyóné, és somogyi élményei ihlették a Dorottyát. A református diákvárostól nyugatra kanyargós út, a Hétszergörbe vezet a megye csücskébe. Őrtilos Szentmihályhegyéről csodás kilátás nyílik a Dráva és a Mura találkozására. Hagyománnyá vált e helyen az évente egyszeri ünnepélyes határnyitás, amikor a szomszédos Horvátországból csónakkal érkeznek a vendégek.
A megye déli határa egyben országhatár is. Mentén haladva érintjük a gyékényesi bányatavakat, megismerhetjük a Duna-Dráva Nemzeti Park védett növény- és állatvilágát, majd Babócsára érve a híres nárciszost, ahol évszázadok óta minden májusban virágpompába öltözik a 12 hektáros Basakert.
A természet sok értékkel áldotta meg Somogyot, ilyen a barcsi ősborókás, de ilyen a gazdag termálvízkészlet is, melynek jótékony hatását ki lehet próbálni Barcson, Csokonyavisontán, Kaposváron, Csisztapusztán és Igalban. Vendégcsalogatónkból vétek lenne kihagyni a Zselicet, e gazdag és vadregényes erdőséget, egykori betyárok bújtatóját, kecses őzek és méltóságteljes szarvasok otthonát. E lélegző zöld birodalom adja a friss levegőt Kaposvárnak.
Akárcsak Rómát, a megyeszékhelyt is hét domb veszi körül, ezekből most két magaslatot ajánlunk vendégeinknek: Kaposszentjakabon az 1061-ben épített bencés monostor idézi a múltat, a Róma-hegyen pedig Rippl-Rónai József egykori villája ad képet a festőművész életéről. Ha még egy városi sétára is jut idő, akkor látogassunk el Vaszary János festőművész otthonához és tegyünk egy szál virágot Nagy Imre mártír miniszterelnök szobrához. Ezután járjuk körbe a Csíky Gergely Színház gyönyörű épületét és a klasszicista stílusban épült megyeházát.