A honlap teljes felülete akadálymentes

Politikai változások

Szerző: dr. Bősze Sándor

1945-ben a megyében is újjáalakultak Magyar Függetlenségi Front pártjai. Elsőként január 5-én a Magyar Kommunista Párt Somogy megyei  szervezetét alapították meg. Mivel a Magyarországi Szociáldemokrata Párt a megyében nagyobb hagyományokkal rendelkezett, mint az MKP, már kezdetben is szélesebb társadalmi bázisa volt. Megyei szervezetük január 17-én alakult meg. A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt megyei szervezete pedig január 16-án jött létre; a polgári pártok közül e pártnak volt a legszélesebb tömegbázisa. A Nemzeti Parasztpárt megyei szervezetét március 17-én alakították meg, a Polgári Demokrata Párt szervezetét pedig január 15-én.

Somogy megye és Kaposvár város Nemzeti Bizottságát 1945. január 19-én alakították meg. 1945. április 7-én a Kaposvári Cukorgyárban megválasztották a megye első üzemi bizottságát. December 4-én tartották meg a megye törvényhatósági bizottságának első alakuló ülését. 1949. december 16-án zajlott le Kaposvár törvényhatósági város utolsó közgyűlése.

A világháború alatt Barcs és Nagyatád üzemei komoly károkat szenvedtek. A megye gazdaságaságának helyzete rosszabb volt a I. világháborút követő évekhez képest. Ez a háború a hátországból frontot csinált, s ha az ipart nem is érte annyi seb, a mezőgazdaság rendkívül súlyosan sérült. Úgy vélem, elég csak arra gondolni: a termőföldeken dúltak a harcok. Az átvonuló különféle nációkhoz tartozó katonákat élelmezni kellett, a helyi lakosság pedig elmenekült. Másfelől – tehetjük hozzá – lélektanilag jelentős esemény volt a századok óta várt földosztás megtörténte. Az ipart a nyersanyaghiány és a nagy munkanélküliség sújtotta leginkább. A gazdasági élet egészét nézve, sőt még ezen is túl rendkívül demoralizáló volt a hiperinfláció.

Bár 1945-ben, a földreform során több ezer somogyi ember jutott földhöz, vágyaikat azonban hamarosan szertefoszlatta a téeszek erőszakos szervezésének megindulása. Ugyanakkor a németeket kitelepítették, a felvidéki lakosságcserét pedig végrehajtották. 1946. január 1-től a bérházak 1952 februári elvételig lezajlott az államosítás. A megye legnagyobb ipari üzemét, a Kaposvári Cukorgyárat 1948-ban vették állami tulajdonba.

Az ötvenes években a megyében is fokozatosan erősödött a politikai válság. A politikai mozgás valamikor 1956 nyarának közepétől indult meg. Mint az országban másutt is, Somogyban szintén az értelmiség kísérte a legnagyobb figyelemmel a változás jeleit. A kiváló mezőgazdasági adottságokkal bíró megye lakossága az átlagosnál rosszabbul élte meg az előző félévtized agrárpolitikáját, és annak gyakorlati kivitelezését. Ezért is értékelhető az elkövetkezett eseményekkel kapcsolatosan kiemelkedő jelentőségűnek a megyeszékhelyen október 19-én a Somogyi összegzés című agrárszociográfiai tanulmányról megrendezett vita. 1956. október 26-én hozta nyilvánosságra 16 pontját a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága, majd ezt követően megalakították Somogy megye Nemzeti Tanácsát. A következő nap este a Berzencén tartott népgyűlést feloszlató határőrök négy embert agyon lőttek. A Kaposvárt november 4-én megszálló szovjet erők négy polgáriszemélyt – köztük két gimnazistát – öltek meg. A december 8-i pártaktíván – az MSZMP IKB néhány nappal korábban megfogalmazott állásfoglalásáról – kibontakozott vitában a tanulságokat levonó mérsékeltebb hangok mellett a szélsőbalosok véleménye is jelentkezett. Az 1957 tavaszán megkezdődött letartóztatásokkal párhuzamosan készült el az Ellenforadalom Somogyban című füzet. „A politikai körülmények jellegéről, a nyomasztó légkörről árulkodik az a tény, hogy – finoman fogalmazva – nem tárgyilagos hangvételben íródott, és szándékos vagy szándéktalanlan tévedésektől hemzsegő brusúra megalapozatlan állításaival szemben csak néhány személy mert nyilvánosan, s ennél valamivel számosabban a pártbizottságokhoz intézett levélben tiltakozni.

A kommunista párt [MSZMP  B.S.] hatalmi monopóliumának helyreállítása megtörtént 1957 júniusára, tehát sikerrel számolhatták fel a forradalomnak a legtöbb eredményét, ugyanakkor tudomásul vették azt, hogy nem lehet teljesen restaurálni az 1956. október 23-a előtti viszonyokat, sem politikai, különösen pedig nem lehet gazdasági-szociális tekintetben.” – írja könyvében Szántó László.

Utoljára frissítve: 2016. 11. 09. 13:05

Fel