A honlap teljes felülete akadálymentes

Egészségügy

Szerző: dr. Bősze Sándor

Az 1870-es években terelődött a figyelem a Dráva mentén a trachomára. A tbc-re a XX. század elején figyeltek fel. 1950 és 1984 között kétszeresére nőtt daganatos és háromszorosára a keringési rendszer betegségeiben elhunytak száma. Az 10000 lakosra jutó öngyilkosságok száma négyszeresére emelkedett. Míg 1882-ben 36, addig 1934-ben 64 orvosi kör volt. 1955-1984 között 108-ról 149-re emelkedett orvosi körzetek száma. A megye járóbeteg-ellátását 1996-ban a 138 háziorvosi székhelyhez kapcsolódó 171 körzeti orvosi körzet szolgálta. 41 körzet 16 székhelyén fogadták a szakorvosok a beteg gyermekeket. A fogászati gondozás ugyanakkor 44 székhely 75 körzetében folyt. Somogyban a XVIII. századtól működtek gyógyszertárak, melyek, száma 1950-1984 között 55-ről 68-ra emelkedett. 1996-ban közel száz – immár privatizált – patika látta el a betegeket a szükséges gyógyszerekkel. Míg 1945-ben 650 kórházi ágy volt a megyében, addig ez a szám az 1950-es években megkétszereződött, 1984-re pedig már ennek két és félszeresére emelkedett. Az ambuláns, illetőleg a fekvőbeteg-ellátást 1994-ben öt-öt rendelő intézet (Balatonboglár, Barcs, Csurgó, Fonyód, Tab) és kórház végezte (Kaposvár, Mosdós, Marcali, Nagyatád, Siófok). A megyében időközben hozzáláttak a kórházi ágyak számának csökkentéséhez. A szociális otthonok száma 1-ről 8-ra, öregek napközi otthonainak száma pedig nulláról 53-ra emelkedett 1945-1984 között. Az egyedülálló idős embereket 1996-ban tizennégy somogyi szociális otthonban ápolták. A két világháború között 2 mentőállomás működött a megyében (Kaposvár, Marcali). A mentőállomások száma 5-ről 9-re nőtt 1956-1984 között. Sürgős esetben 1996-ban már 11 mentőállomásáról lehetett segítséget hívni.

Utoljára frissítve: 2016. 10. 22. 22:09

Fel