A honlap teljes felülete akadálymentes

A jódhiány és következményei

2018. 01. 29., hétfő, 19:47


Az egész világon előfordul jódhiány, mely elsősorban a terhes nőket és a fiatalkorúakat veszélyezteti. A WHO adatai szerint az iskoláskorú gyermekek 36,5%-a jóddal hiányosan ellátott, és a megdöbbentő az, hogy Európában a gyermekek majd 60%-a jódhiányban szenvedett egészen addig, amíg a jódozott konyhasó használata el nem terjedt a gyakorlatban.

A jód esszenciális komponense a pajzsmirigy hormonoknak, amelyek szükségesek az idegszövet és az agy kifejlődéséhez a méhen belüli életben és a születés utáni időszakban. Felnőttkorban a nem megfelelő jódbevitel a pajzsmirigy hormonok csökkent szintéziséhez és a golyva nevű betegség kialakulásához vezet. A hiányos jódbevitel funkcionális abnormalitásokat eredményez, melyet összefoglalóan jódhiányos rendellenességnek hívnak.

A legkomolyabb rendellenesség a kretenizmus, melyet a jódhiány okoz a méhen belüli fejlődés alatt. A jódhiány neurológiai problémákat okoz a magzatban, melynek következtében kialakul a törpeség, mely együtt járhat a süketséggel. Enyhébb esetben mentális problémák, elégtelen iskolai teljesítmény, csökkent intelligencia alakulhat ki mind a gyermekeknél, mind a felnőtteknél. A fő ok minden esetben a csökken jódbevitel, mely a talaj és az élelmiszerek jódhiánya következtében alakul ki főként olyan folyóvölgyekben, ahol a csapadék kimosta a jódvegyületeket a talajból. Az alacsony jódbevitel miatti betegséget súlyosbítja a szelén és a vas hiánya, mert mindkét mikroelem szükséges a pajzsmirigy hormonok szintéziséhez.

A jódhiány megszüntetésére legjobb megoldás a jódozott konyhasó használata, melynek alkalmazására először Svájcban került sor, és ma már a WHO javasolja a világon mindenhol a konyhasó jóddal történő kiegészítését, ill. a haszonállatok számára is javasolja a jódozott só használatát. Az intézkedésekkel elérték, hogy jódhiány ma már a világon szinte sehol sem fordul elő. A jódozott konyhasó használatát követően javult az iskolás gyermekek felfogó képessége és teljesítménye, különösen akkor, ha az anya jódellátása a terhesség alatt megfelelő volt. A jódozott konyhasó mellett a jódozott víz, a különféle jódozott szószok és a jódozott búzaliszt is jó jódforrások lehetnek az ember számára.

(A szerző Prof. dr. Csapó János egyetemi tanár a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Élelmiszertechnológiai Intézetében és a SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszeredai Kar, Élelmiszertudományi Tanszékén )

Utoljára frissítve: 2018. 02. 05. 13:08

Fel