Szőke István

Népi iparművész, Király Zsiga díjas fafaragó, a Népművészet Mestere.

1921. május 9-én született Tapolcán. Elemi és polgári iskoláit Kaposváron végezte.

A faragás alapjait a polgári iskolában Tormási István László úrtól sajátította el. 12 éves korában már nem csak fűzfasípot, hanem virágkarót, ékrovásos munkákat készített. Hamarosan alkalma nyílott közelről látni és tanulmányozni idős Kapoli Antal munkáit, melyet Kapoli lánya mutatott meg. Háború után fából és barackmagból gombokat készített, csontból apró dísztárgyakat faragott. 1950-től a vasúton dolgozott ahol több ügyes kezű faragó emberrel találkozott. Ez a társaság 1960-ban faragószakkörbe tömörült, mely szakkör 1967-ig működött. 1967-ben belépett a Népművészeti szövetkezetbe. 1968-ban Népi Iparművész elismerést kapta. A szövetkezettől 1981-ben ment nyugdíjba.

1960-tól a Megyei Tanács Művelődési Osztály, majd a megalakult Somogy Megyei Művelődési Központ állandó külső munkatársaként igyekezett tenni a népművészetért, ezen belül a fafaragásért. 1962-től szakköröket vezetett felnőtt és diák faragók részére. Fafaragó táborok rendszeres résztvevőjeként járt Tabon, Szőcsénypusztán, táborvezetőként Babócsán, Somogyváron, Somogyvámoson. A TIT Néprajz-Népművészeti Szabadegyetem előadásait hallgatta 1978-1979-ben, majd 1984-1986. Budapesten, a Népművészeti Szabadegyetemen vett részt.

Az ország sok helyén részt vett közös kiállításokon, melyeken több I.,II.,III., és külön díjakat kapott. Önálló kiállítása 1991. októberében Somogy Megyei Művelődési Központ volt.

1992-ben az Országos Népművészeti Pályázaton I. díjat, Arany plakettet kapott.

2001. augusztus 20-án Aranykoszorús díjat vehetett ás a budai várban.

2007. augusztus 20.-án a Magyar Köztársaság Kormánya a Népművészet Mestere Díjat adományozta fa -és csontfaragó népi iparművésznek.

A Somogy Megyei Népművészeti Egyesület alapító és tiszteletbeli tagja.

Hosszú, tartalmas a népművészet szeretetében telt életútja 2019. február 18.-án végett ért.