Szász Endre

(1926. 01. 07. - 2003. 08. 18.)

Képzőművész

"Valahol a Tejúton lebegek, Onnan figyelem az eseményeket. Kíváncsian. Azt, ami történik velem, s azt, amit tesznek ellenem. Kívülről, de mintha egy regényt böngésznék. Amihez csak annyi közöm van, mint egy olvasónak: pedig rólam szól. Mit mondjak nem egy unalmas könyv...”
Hetvenöt éves korában hangzottak el ezek a szavak.
Szász Endre ma már valóban a tejútról tekinthet vissza ránk és mozgalmas életútjára.
Csíkszeredán született 1926. január 7-én. Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán 1946-tól Szőnyi István tanítványa volt. Kezdetben festőként, később grafikusként alkotott. 1951-ben fegyverrejtegetésért tíz év börtönre ítélték, két és fél év múlva szabadult. Az ötvenes években több mint 600 könyvet illusztrált. A hatvanas években elkészítette az Egri csillagok című film látványtervét.
Bejárta a világot, szabadon és szókimondó módon élt. Nem tartozott soha egyetlen politikai és művészeti csoportosuláshoz sem.
1971-ben Torontóban, majd Los Angelesben élt. Amerika pénzt és szabadságot jelentett számára. Hazatérése után a Hollóházi Porcelángyárban stúdiót alapított. Itt ismerte meg feleségét Hajdú Katalint. Ezt követően egy ideig Sopronban élt, majd a Somogy megyei Várdán telepedett le. Az egykori kúriát szépen rendben tette, szép park és nyugalom vette körül. Az erdélyi havasok, valamint a nagyvárosok nyüzsgése után ebben a környezetben jól érezte magát. Folyamatosan dolgozott és folyamatosan elégedetlen volt magával. A tökéletességet kereste, olyan alkotást, amely a közönségre hat anélkül, hogy észrevennék. Képein a hibákat kereste. Mindig úgy érezte, hogy az igazi képet, amelyet magának készít még nem festette meg. Művészeti tevékenységéért szinte minden elismerést megkapott.
Ötször kezdte újra az életet, gyakran csak egy bőrönddel. Minden újrakezdés új energiát adott neki.Jó ideje súlyos beteg volt. Többszöri infarktusa után augusztus 18–án a szíve nem bírta tovább, Várdán hunyt el. Szász Endrét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és Somogy Megye Közgyűlése saját halottjának tekintette.
Temetésére 2003. szeptember 2-án Kaposváron a Keleti temetőben került sor.

Utoljára frissítve: 2017. 03. 02. 15:40

Fel