Kónyi Manó

Gyorsíró, publicista

Kaposváron született, tanulmányait Pesten és Bécsben végezte. 1859-ben elsajátította a gyorsírást. Az 1861-i pesti, az 1863–64-i nagyszebeni és az 1865-i kolozsvári országgyűlésen mint gyorsíró működött, 1865-től 1885-ig az országgyűlés gyorsíróirodájának vezetője. Sajtó alá rendezte Deák Ferenc beszédeit 6 kötetben (Bp., 1882-98.)

Fő műve: Beust és Andrássy 1870 és 1871-ben (Bp., 1890).

Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon

A magyar országgyűlés gyorsirodájáról
Hazánkban először az 1840-iki országgyűlés főrendiházában működtek gyorsírók. Ezek feljegyzései alapján készült az úgynevezett főrendiházi napló. A gyorsírók, vagy mint akkor nevezték: sebesírók feje Hajnik Károly volt; köztudomás szerint ő tekinthető az első magyar gyorsírónak.
Ez a gyorsiroda, akkori nevén gyorsíró-kar azonban az országgyűléssel nem volt szerves kapcsolatban; a két Ház a gyorsíró-főnökkel szerződött s ez alkalmazta a gyorsírókat...
...
Kónyi Manó, mint főnök, 20 évig vezette az országgyűlési gyorsírói hivatalt. Hivatala szervezése s a vezetés első nehézségei azonban nagyon megviselték az erejét, s így 1885-ben nyugalomba vonult. Elismerését iránta az országgyűlés azzal rótta le, hogy nyugdíjul egész fizetését megszavazta neki. A képviselőházban Szilágyi Dezső, a főrendiházban pedig báró Sennyey Pál elnök méltatták érdemeit.
Kónyi Manó a politikai élet mozgalmas világában szerzett tapasztalatait visszalépte után más téren, a politikai irodalomban érvényesíté. ...

(Forrás: Vasárnapi Újság, 1900. márczius 11.)