Fodor József

Higiénikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1878, r. 1883), a Cambridge-i egyetem tiszteletbeli doktora.

Lakócsán született. Bécsben és Pesten tanult, 1865-ben orvosdoktor, 1866-tól tanársegéd az államorvostani tanszéken. 1869-ben kórházi boncnokfőorvos, magántanár a tiszti orvosi eljárásokból. Külföldi tanulmányút után 1872-ben Kolozsvárott az államorvostan ny. r. tanára. 1874–1901-ben az orvosi rendészet, utóbb a közegészségtan ny. r. tanára a bp.-i egy.-en. 1894–95-ben az egy. rektora. A közegészségtannak nemcsak első hazai oktatója és művelje, de nemzetközi viszonylatban is egyik megalapozója. A levegő, a talaj és a víz szennyeződésére vonatkozó kutatásai mind módszereik, mind megállapításaik tekintetében klasszikus jelentőségűek és hozzájárultak Pettenkofer téves talajelméletének megdöntéséhez. Elsők között mutatta ki a víz tífuszt terjesztő szerepét. Jelentősek a szénmonoxid toxicitására vonatkozó kutatásai. Felismerte a bakteriológia fontosságát. Kutatásait számos gyakorlati kérdés megoldásában érvényesítette (a főváros vízellátása, csatornázás stb.). Az ő javaslatai alapján léptették életbe az iskolaorvosi egészségtan-tanári intézményt. Markusovszky Lajossal megszervezte az Országos Közegészségi Egyesületet. 1879– 87-ben a Természettudományi Közlöny, 1887-tól az Egészség c. lap szerk.-je, a Természettudományi Társulat főtitkára éveken át. Világviszonylatban elsőnek vetette fel egy országos közegészségügyi intézet és területi közegészségügyi-járványügyi intézet tervét. Több munkájában élesen bírálta a hazai társadalmi viszonyokat és azok egészségromboló hatását. Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete az 1960-ban felújított Fodor József emlékéremmel a közegészség- és járványügy terén kifejtett tudományos munkát jutalmazza évenként. Számos tanulmánya jelent meg az, Orvosi Hetilap Közegészségügy és Törvényszéki Orvostan c. mellékletében, az Egészség c. lapban és külföldi folyóiratokban.

Főbb művei:

•     Az árnyékszékrendszerekről. Pest, 1869.
•     Közegészségügy Angolországban. Budapest, 1873.
•     Felterjesztés a közegészségtani tanszék ügyében. Orvosi Hetilap, 1874.
•     Budapest csatornázása. 1884.
•     Az egészséges házról és lakásról. Braunschweig, 1877
•     Egészségtani kutatások a levegőt, talajt és vizet illetőleg. Budapest, 1881
•     A lakásviszonyok befolyása a cholera és typhus elterjedésére. Budapest, 1884
•     Bacteriumok az élőállat vérében. Budapest, 1885
•     Ujabb kisérletek erekbe fecskendezett bacteriumokkal. Budapest, 1886
•     A vérnek bacteriumölő képességéről. Budapest, 1887
•     Hygiene des Bodens. Jena, 1893

Forrás: Magyar életrajzi lexikon