Csorba József dr.

Orvos, fizikus

Nagyszőlősön született, szegény szülőktől származott; iskoláit Máramarosszigeten, Debrecenben és Sárospatakon végezte; ahonnét Majthényi főispán fia mellé 1000 váltó forint, akkor jelentős évi fizetéssel nevelőnek ment és Pesten az orvosi tanfolyamot látogatta. 1817-ben orvosdoktor lett és megyei főorvossá neveztetett ki Somogyba, amely hivatalát 3 évtizedig viselte. Miután 1848-ban lemondott hivataláról, a fővárosba költözött és a tudománynak élt. 1832. március 9-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta. Kaposváron megyei kórházat létesített, mely 1846-ban nyílt meg. 1834. május 30-án kelt oklevéllel Szakácsiban részjószágot és nemességet nyert. Budapesten hunyt el.

Főbb munkái

• Dissertatio inaug. medica de phlebeurysmate in specie de haemorrhoidibus. Pestini, 1817.
• Hygiastika vagy is orvosi oktatás, mit kell tenni az egészség fentartására és a betegség gyógyítására addig is, míg orvos érkezik. U. ott, 1829.
• Észrevételek az éghajlatnak befolyásáról az emberre. Falconner Vilmos után ford. U. ott, 1833.
• A magyarországi pokolvar, annak természete, okai és gyógymódjai. Buda, 1837. (A m. tud. akadémia által második jutalomra méltatott pályamunka.)
• Észrevételek az álladalmi egészség rendezéséről hazánkban. Pécs, 1848.
• Somogyvármegye ismertetése. Pest, 1857.

Kéziratban maradt: A choleráról és A tapasztalásról az orvosi tudományban. Zimmermann után ford.
Értekezései a Tudományos Gyűjteményben (1817. 1824.), Orvos Tárban (1831–33.), Gazdasági Tudósításokban (1839.), Zeitschrift für Natur und Heilkunde (1851.), a Magyar Akadémiai Értesítőben (1855. A fűvészeti nevek származásáról, 1858. Emlkbeszéd Bene Ferencz felett), a Pesti Naplóban, Magyar Sajtóban (1855. 28. sz., 1856. 396. 400. 402. 407. 412. Állati magnetismus, Alvajárás) és Magyar Néplapban (1856. 22. sz.) jelentek meg.

Forrás: Wikipédia , Magyar Életrajzi Lexikon