A honlap teljes felülete akadálymentes

Somssich Pongrác

(1788. 05. 17. - 1849. 08. 26.)

Politikus, főispán, államtanácsos, királyi személynök, az MTA igazgatósági tagja, alnádor.

Szülei Somssich József (1748–1805) és Ürményi Mária (1757–1840). Középiskolai tanulmányai befejeztével Pestre került egyetemre, ahol jogot hallgatott. Édesapja halála után, 1808-ban birtokmegosztó egyezséget kötöttek bátyjával, Miklóssal, de Pongrác nem tetszése miatt újból elosztották örökségüket. Az egyetem elvégzése után hivatali pályára lépett, 1811-ben Somogy vármegye szolgabírája lett, az 1820-as évekre már a megyei ellenzék egyik ismert alakja volt, 1824-től pedig már vármegyéje alispáni tisztségét tölthette be. 1825-ben a választások során majdnem bátyja lett az ellenfele, végül Miklós visszalépett a jelöltségtől. Pongrác az országgyűlésben kezdetben az ellenzék mellett állt, de aztán egyre inkább a kormányzatot támogatta, így alnádorrá választották 1830-ban. 1833-ban királyi személynökké és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispáni helytartójává lépett elő, ekkor az országgyűlés alsótáblájának elnöke is volt. Ekkortájt nagyot veszített népszerűségéből, mert végleg a bécsi udvar politikája mellé állt, ellenezte a reformtörekvéseket. 1836-ban Baranya vármegye főispánja, majd 1841-ben államtanácsos lett, érdemeiért V. Ferdinánd grófi ragra emelte 1845. május 3-án, és ezzel együtt tagja lett a király tanácsadó testületének. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményei viszont megváltoztatták politikai nézeteit, a magas rangú tisztviselők közül egyedüliként értett egyet az ún. áprilisi törvényekkel. A forradalom alatt mikei birtokára vonult vissza, ahol az 1849-ben kitört kolerajárvány alatt befogadott ismeretlen beteg megfertőzte, így hamarosan a betegség miatt meg is halt.

Forrás: Wikipédia


Fel