A honlap teljes felülete akadálymentes

Kadarkút

Honlap: kadarkutph.hu/

 

Története

A Somogyi megyeszékhelytől délre, a Zselic lábánál, közutak kereszteződésében fekszik Kadarkút. A településtől szinte egyforma  távolságra van Kaposvár, Szigetvár és Nagyatád. Földrajzi elhelyezkedésének köszönhető kiváló közlekedése, ugyanis naponta több mint 30 autóbusz-járatpár megy át a településen. Érintik a Kaposvárról  Nagyatádra, illetve Barcsra induló buszok, de itt mennek a Pécs–Zalaegerszeg, Barcs–Siófok közötti járatok is.  E sajátos adottságra még a falu címerének rajzolata is utal a középen látható Y alakú szürke sávval.

A környéken talált régészeti leletek tanúsága szerint a vidék már az őskortól lakott volt, hiszen találtak itt mamut-agyart, pattintott kőszerszámokat és római kori pénzeket is. Kadarkút írott története a XIV. századra nyúlik vissza, első okleveles említése 1332-ből való. Egy 1358-as iratban Kadarcuch alakban fordult elő a település neve. Földbirtokosai között számon tartják a Bánfi, a Somssich, a Mérey, a Márffy, a Vasdényei és a Dersffi családokat. A falu a hódoltság idején sokat szenvedett, lakói már a töröknek is adóztak. Az elnyomás évei után lassan újra benépesült,  a történeti források 1720-ban 600 lakosról tesznek említést, ötven évvel később azonban már az ezret is meghaladta a helybéliek száma. A XIX. század közepén 1700-an, 1910-ben pedig már kétezernél is többen lakták.

A források szerint már 1770-ben volt tanítója a településnek, abban az időben 946 református és 147 római katolikus hívő élt a faluban. Napjainkra megfordult a felekezeti arány, ma már a katolikusok vannak többségben. A központban álló római katolikus templom 1840-ben épült, műemléki jellegű. A falukép meghatározó épülete a református templom is, amely xxxxx –ban épült.  A mai szabályos településszerkezet az 1860-ban befejeződött úrbéri birtokrendezést követően alakult ki. A XX. század elején már 5-15 holdas kisbirtokos gazdaságok működtek, megindult az iparosodás, két gőzmalom és téglagyár is volt a faluban.

Kadarkúthoz érdekes betyártörténetek fűződnek, melyet a helybéliek szívesen elmesélnek: a községtől  néhány kilométerre ma is fellelhető Pali betyár sírja. Kadarkúton élt két neves népi  fafaragó: Kapoli Antal ás Varga János, és itt volt lelkész Nagy Sándor költő, az 1848-as szabadságharc főhadnagya. A község büszke szülöttére, Jálics Ernő szobrászművészre és Stadler József amatőr szobrászra: előbbi az iskola névadója, utóbbi pedig az diákok közösségének ajándékozta azokat a szobrait, melyek a helybélieket örökítik meg.

Szerző: Izményi Éva, Somogy Megye Kézikönyve 1998

Utoljára frissítve: 2016. 09. 29. 09:45

Fel