A honlap teljes felülete akadálymentes

Albert Gábor: Szijártó István méltatása

2003. november 15.

2013. november 15-én Márton Áron Emlékéremmel tüntették ki dr. Szijártó István. Ez alkalomból hangzott el Albert Gábor laudációja.

Szijártó István felnevelő, családi fészke Kaposvár volt, ahol a kisdiák mindennap láthatta a – máshol talán félelmetes – megyeháza homlokára írva, hogy A KÖZJÓNAK. Egész életében hűséges maradt városához, és a város díszpolgáraként ő is vallotta, hogy szellemi szigeteket kell létrehoznunk, melyek az együtt tanulás műhelyévé válnak, közösséget teremtenek.    
Középiskoláit Kaposvárott végezte, majd az újjá alakuló Eötvös Collégium tagjaként elvégezte a magyar-történelem szakot, s ezt követően egy évtizedig egykori gimnáziumában tanított, s közben 1985-ben megvédte kandidátusi disszertációját. Az Eötvös Collégium hívására Budapestre költözött és 1984 és 1993 között az irodalom szakvezető tanára, s a  Kollégium igazgatója lett. Ezekben az években szervezték és alakították újjá a Magyarok Világszövetségét, s Csoóri Sándor elnöksége alatt Szijártó Istvánt is beválasztották a vezetőségbe. A Világszövetség körüli vitákban mutatkozott meg finom érzéke, ahogy elveinek feladása nélkül egymáshoz tudta simítani az ellentéteket úgy, hogy csak végső esetben került sor kenyértörésre.

Ha az egyik szigetet elsodorja a rosszindulatú áradás, újat kell teremteni. Szijártó István ekkor, 1993-ban kilép a közszolgálatból, s megalapítja a Balaton Akadémiát. Ennek működését kétszáznál több nyilvános tanulmányi nap jelzi, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban rendezett számos konferencia és három könyvsorozat elindítása.
 Szinte már a hihetőség határát súrolja sorsa további alakulása. Közben ugyanis Fekete Gyula kezdeményezésére, a társadalmi, kulturális szervezetektől begyűjtött ajánlások alapján megalakul a legtöbb szavazatot kapott száz hiteles ember közössége, a Százak Tanácsa. Ennek lesz Szijártó István Fekete Gyula elnök mellett titkára, később ügyvezető elnöke, mondhatnám úgy is mindenese. Az 1997-es alakuló közgyűlést követően a Százak Tanácsa minden hónapban összejön, hogy a magyar nemzet legfontosabb kérdéseit megvitassák. A kormányok közben egymást váltják, a Százak Tanácsa azonban maradt, annak ellenére, hogy a politika gyakran még létezéséről sem volt hajlandó tudomást venni. Munkáját vaskos kötetek dokumentálják, amelyeknek címei is vallanak a Százak Tanácsa szellemiségéről. Sodródás helyett sugallja az egyik tanulmánykötet címe, s ennek alcíme A Százak Tanácsa ajánlásai a politikának. Az ezt követő kötet címe 1956 öröksége, alcíme pedig: A Százak Tanácsának ajánlásai a Nemzetnek.

Ügyvezető elnökként Szijártó István nem megszabta, hanem tapintatosan terelte a Tanács munkáját a legfontosabb kérdések felé. Így került sor a föld, az egészségügy kérdéseinek napirendre tűzésére, a határon kívül rekedt magyarság képviselőinek meghívására. Az utóbbi néhány évben szinte minden összejövetelünket a Szent György könyvek újabb és újabb kötetei tették emlékezetessé. A sorozatot természetesen Szijártó István szerkeszti. A Százak Tanácsa találkozói a kihelyezett ülésekkel váltak egyetemessé. Felkerestük vidéki városainkat, sőt határon túli konferenciákon is részt vettünk. Találomra néhány helység, ahol hírt adtunk a Százak Tanácsa működéséről: Székesfehérvár, Válaszút, Dunaszerdahely, Győr, Újvidék, Csíkszereda. Reményeink szerint mindenütt A KÖZJÓNAK tettünk szolgálatot.
 Szijártó István életútjára tekintve, hadd emlékeztessek Márton Áron jelmondatára: NON RECUSO LABOREM. Azaz magyarul: Nem futamodom meg a munka, a feladat elől.  
Szijártó István ezt az útmutatást követte. Nem ő kereste a feladatot, hanem – szerencsénkre – a feladat talált őreá.

A Márton Áron emlékérem kettőjük szellemi kapcsolatának hitelesítő pecsétje.
Befejezésként – magunk megerősítésére – szóljon hozzánk maga Márton Áron.    
„Ne áltassuk magunkat hiú képzelődésekkel. A múlt a hátunk mögé zuhant és visszavonhatatlanul alámerült a történelem hullámaiban. Új korszak van készülőben. Mi ennek a vajúdásnak, a múlt és jövő küzdelmének a fájdalmait szenvedjük. S legyünk tisztában avval is, hogy a világválságot sem hatalmi szóval, sem egyszerű rendszerváltoztatással nem lehet megoldani. A rend és béke kimondottan erkölcsi feladat. A kizökkent emberi életet az erkölcs alapjaira kell visszatolni, a társadalmi, az evilági, a földi berendezkedést az égben hozott törvények útmutatása szerint kell elkezdeni.”

Budapest, 2013. november 15.

 

Utoljára frissítve: 2016. 10. 17. 20:00

Fel